A középkori mesterlövész, Tell Vilmos legendája
2022. november 18. 18:05 Múlt-kor
A legenda szerint 1307. november 18-án a délelőtti órákban Altdorf városának főterén néhány másodpercre megfagyott a levegő. Az összeverődött polgárok lélegzet-visszafojtva figyelték, ahogy Tell Vilmos számszeríjából kilőtt nyílvesszőjével száz lépés távolságból kettéhasítja a saját fia fejére helyezett almát.
Tell Vilmost ábrázoló mozaik a zürichi Landesmuseum homlokzatán (Wikipedia / Roland zh / CC BY-SA 3.0)
Korábban
A vérfagyasztó akció Tell büntetése volt azért, amiért nem tett eleget az önkényeskedő Habsburg-helytartó parancsának, miszerint az altdorfi főtéren egy botra feltűzött kalapja előtt ugyanúgy kell tisztelegni, mintha ő maga állna ott.
Bár az íjász mutatványa után a kényúr, Hermann (más források szerint Albrecht) Gessler is elismerően bólintott, egyvalami még furdalta az oldalát.
– Az életed most már biztonságban van. Már csak arra lennék kíváncsi, miért készítettél elő egy másik nyílvesszőt is? – tette fel a kérdést.
– Ha az első nyíl megölte volna a fiamat, a másodikat te kaptad volna, és biztosíthatlak, ezt már nem hibáztam volna el – hangzott a filmes forgatókönyvekbe kívánkozó válasz.
A feldúlt Gessler elrendelte Tell azonnali letartóztatását. Miközben azonban az íjászt a Luzerni-tavon börtöne felé szállították, óriási vihar tört ki, és a csónakban utazók Tellt kérték meg, hogy vezesse ki őket a veszélyes zónából.
A láncaitól megfosztott mesterlövész szökésre használta fel az alkalmat, majd kastélya közelében bevárta Gesslert, és azzal a bizonyos második nyíllal kioltotta az életét.
Az esemény hatására Uriban és a másik két svájci őskantonban, Schwyzban és Unterwaldenben felkelés robbant ki.
A tartományoknak végül az 1315-ös morgarteni csatában aratott győzelemmel sikerült megszilárdítaniuk Német-római Birodalmon belüli autonómiájukat.
Mivel Tell történetét az 1474-ben keletkezett Sarmeni Fehér Könyvben jegyezték fel először, valószínű, hogy a svájci nemzeti hős valójában nem is létezett, alakját azonban – főként Friedrich Schiller drámájának, valamint Gioacchino Rossini operájának köszönhetően – még manapság is széles körben ismerik.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap