2021. ősz különszám: Sorsok, Legendák, Küzdelmek
ITT támogathatsz bennünket

Lezárul a háború Sziléziáért és a császári címért

2004. július 20. 06:43

A Poroszország és Ausztria között megkötött berlini béke, melyet az 1742. június 11-én Boroszlóban létrejött megállapodás előzött meg, lezárja az osztrák örökösödési háborút bevezető első sziléziai háborút (1740). Az angol közvetítéssel létrejött béke 16 cikkelyben szabályozza Szilézia birtoklását. Ausztria átengedi Poroszországnak Glatz grófságot, alsó- és Felső-Sziléziát összes felségjogával (kivéve: Troppau, Teschen, Jägerndorf és Hennersdorf). Poroszország kötelezi magát, hogy nem támaszt többé területi igényeket és fenntartja Sziléziában a katolikus vallást. A béke betartásáért, melybe a háborút viselő felek, Hollandia, Oroszország, Szászország, Braunschweig-Wolfenbüttel és Dánia is benne foglaltatik, II. György angol király vállal kezességet. Az angol király hannoveri választófejedelemként szintén csatlakozik a megállapodáshoz. II. Frigyes porosz király, azonban aggódik Sziléziában szerzett új birtokaiért, mivel az osztrák örökösödési háború Mária Terézia számára kedvező fordulatot vesz. A Habsburg-ház ellenfeleinek kezdeti katonai sikerei hatására a Wittelsbach-házból származó Károly Albert bajor választófejedelmet, akit többek között Franciaország is támogat, 1742. január 24-én VII. Károly néven német-római császárrá választották. Mária Terézia válaszlépésként megszállta Bajorországot. A Poroszországgal létrejött berlini békekötés szabad kezet biztosít Mária Teréziának az örökösödési háborúban. Bajorországot 1743. június 27-én hivatalosan is osztrák igazgatás alá helyezik. Emellett Mária Terézia 1743. szeptember 13-án szövetséget köt Bajorország és Franciaország ellen Nagy-Britanniával és Szardíniával. Ausztria megerősödése Poroszországot ismét az örökösödési háborúba való beavatkozásra serkenti. II. Frigyes egyrészről az új Wittelsbach-császár lemondatásától fél, akit sikertelenül támogat, másrészről az angol-osztrák és a szász-osztrák szövetségtől fenyegetve érzi Sziléziát. II. Frigyes Frankfurt am Mainban 1744. május 22-én uniót szervez a császár támogatására a császár, Pfalz és Hessen-Kassel részvételével. Emellett tárgyalásokba kezd Franciaországgal, ami 1744. június 5-én a porosz-francia védszövetség megkötéséhez vezet. XV. Lajos francia király hadat üzen Angliának és Ausztriának is. Ám II. Frigyes nem tudja elérni, hogy Svédországgal és Oroszországgal is szövetségre lépjen. Ez, a hátba támadás veszélyének kiküszöbölése lett volna a feltétele annak, hogy Franciaországgal összehangolt támadást indítson Csehország ellen. Az osztrákok Elzászban elért sikerei mégis arra bírják Frigyest, hogy Csehországra támadjon. A második sziléziai háborút megindítva 1744 nyarán 80 000 porosz katona vonul be Csehországba, és kéthetes ostrom után elfoglalja Prágát. A porosz támadás Mária Teréziát politikája átértékelésére készteti: ettől kezdve erőfeszítéseit Szilézia visszaszerzésére összpontosítja.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár