A holokauszt soproni mártírjai
2022. május 6. 13:20 Reinicke Tamás
A soproni zsidóság több mint száz éven át élen járt az ipar és a kereskedelem fejlesztésében, támogatták a művészetet és a kultúrát, kitüntetett hősökként harcoltak és estek el az első világháborúban. Mindez azonban semmivé foszlott a zsidótörvények, a német megszállás és a felkorbácsolt antiszemita közhangulat nyomán. A holokauszt közel kétezer soproni és környékbeli áldozatának emlékezete szorosan összeforrt a város XX. századi történelmével, sokuknak sorsa és története mindmáig mégis szinte ismeretlen.
Korábban
Sopron történetében a zsidóság már a XIII. századtól kezdődően fontos szerepet játszott. Elsősorban Ausztriából és Bajorországból vándoroltak be zsidó kereskedők, akiket a korban igen kedvezőnek számító magyar törvények különféle privilégiumokkal is felruháztak. A keresztény és zsidó lakosok együttélése nem volt mindig harmonikus: a szaporodó összetűzések 1526-ban csúcsosodtak ki, amikor is a zsidókat kiűzték a városból, leszármazottaik pedig csak az 1810-es években kezdtek visszatelepülni.
1941-ben a 42 ezer soproni lakosból 1861 volt izraelita vallású. A kirekesztő törvények és az embertelen intézkedések válogatás nélkül sújtottak gazdagot és szegényt, iparmágnást és tanítót, építészt és pincért. A jogfosztás hétköznapivá vált, s ezáltal olyannyira „normalizálódott”, hogy a többségi társadalom szolidaritását is leépítette. Amikor 1944 tavaszán a Sztójay-kormány elrendelte a zsidóság vagyonának, üzleteinek és gyárainak zár alá vételét, tömegével tódultak jelentkezők a „felszabadult” boltok, ipartelepek működtetésének átvételére. (A 157 soproni zsidó üzletre mintegy háromezren pályáztak.) Májusban gettót jelöltek ki Sopronban, júniusban a környékbeli települések zsidóságát is a városba hurcolták, július 5-én pedig megkezdték a bevagonírozásukat. Az Auschwitzba induló vonatokhoz sokukat bekötött karral, egyeseket pedig szekéren vittek ki, mert előzőleg a gettóban felvágták az ereiket.
A teljes cikk a Múlt-kor magazin 2022. tavaszi számában olvasható.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
- A leves, amely megállított egy háborút
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
- A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
- Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban 20:47
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai 19:03
- Batthyány Gyula koncepciós pere 18:05
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában 16:13
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége 15:14
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya 15:04
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő 14:20
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” 13:34
