Az Aranycsapat gólvágója, Hidegkuti Nándor emlékére nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban

Hidegkuti Nándor köszöntője az MTK alapításának 60. évfordulója alkalmából (Kép forrása: Fortepan/ Kovács Márton Ernő)

L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója kiemelte, amikor Deutsch Tamás, az MTK elnöke megkereste, gondolkodás nélkül mondott igent a felkérésre, mert a magyar futballtörténelem kiemelten fontos része a magyar történelemnek.

„Nem volt a magyar labdarúgásnak még egy olyan kiemelkedően sikeres időszaka, mint amikor az Aranycsapat aratta a győzelmeit, és ezeket nem lehetett elképzelni Hidegkuti Nándor nélkül” – jelentette ki a főigazgató az MTK száz éve született labdarúgójáról, aki mesterhármassal járul hozzá az angolok elleni 6-3-as diadalhoz 1953-ban.

Lomnici Zoltán, az Aranycsapat Testület elnöke arról beszélt, hogy a második világháború után az Aranycsapat sikerei sok magyarnak adták vissza egy jobb életbe vetett hitét, ugyanakkor növelték a nemzeti összetartozás érzését.

Utalt arra, hogy Hidegkuti életében a véletlenek is szerepet játszották, hiszen eredetileg a Ferencvárosba szeretett volna igazolni, ám egy bíráló megjegyzés hatására meggondolta magát és meg sem állt az MTK-ig.

Felelevenítette, hogy a csatár polgári származása miatt szálka volt a diktatúra szemében, és csak úgy kerülhetett be a válogatottba, hogy a szüleinek fiktív előéletet költöttek, az eredetileg gyárigazgató édesanyját pedig egy filmen sztahanovista munkásnőként mutatták be.

Sipos Jenő, a Magyar Labdarúgó Szövetség szóvivője azt hangsúlyozta, hogy a kivételes tudású és játékintelligenciájú Hidegkuti nemcsak a magyar, hanem a világ labdarúgásának is kiemelkedő alakja volt. Ezt bizonyítja, hogy 1994-ben átvehette a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség fair-play díját, majd halála előtt nem sokkal a betegágyánál személyesen látogatta meg Joseph Blatter, a szervezet akkori elnöke.

Balogh Balázs, a Puskás Intézet igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a kiállított tárgyak között ott van az a mez, amelyet Hidegkuti az 1952-es helsinki olimpián viselt, de megtekinthető a Fiorentinával 1961 augusztusában kötött szerződése, valamint az edzői naplója is.

Deutsch Tamás hangsúlyozta, csütörtökön nemcsak az április 17-ig nyitva tartó kiállítás tárta ki kapuit, hanem kezdetét vette a Hidegkutinak szánt és 2023 elejéig tartó emlékév, amely során „a magyar sporttörténelem egyik legnagyszerűbb szereplőjére” emlékezhetnek.

Hidegkuti Nándor kiemelkedő játékoskarrierje során tagja volt az 1952-es helsinki olimpián aranyérmes, illetve az 1954-es svájci világbajnokságon ezüstérmes magyar válogatottnak. A nemzeti együttesben 69 mérkőzésen 39 alkalommal volt eredményes, legemlékezetesebb fellépésén, az Anglia ellen vívott 1953-as mérkőzésen szokatlan pozícióban, visszavont középcsatárként mesterhármast szerzett.

Később edzőként is nagyszerű eredményeket ért el, egyebek között Kupagyőztesek Európa Kupáját nyert az olasz Fiorentinával, magyar klubcsapatok mellett dolgozott, valamint edzősködött Lengyelországban, Egyiptomban és az Egyesült Arab Emírségekben is.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?