Kutatók harminc múmiára bukkantak egy ősi kultikus épületben Egyiptomban

Bár a régészek még nem datálták a sírt, sejtésük szerint egyetlen család használta azt nemzedékeken keresztül a hellenisztikus és római korokban, pontosabban a Kr. e. 1. és Kr. u. 2–3. századok között – mondta el Patrizia Piacentini egyiptológusprofesszor (Milánói Egyetem), az ásatás egyik vezetője.

Az újonnan fellelt sír csak egy a 300 közül, amit a közelmúltban fedeztek fel a III. Aga Kán 20. században épült mauzóleuma környékén. De míg a többi sírt a föld alatt vagy a sziklás dombokba vájva találták, ez a bizonyos sír egy nagyobb földfelszíni építményből nyílt, amit a kutatók áldozati helyszínként azonosítottak.

„Úgy tűnik, a nekropoliszhoz vezető völgyben való elhelyezkedése miatt ennek az épületnek kultikus szerepe volt: Hnumnak, a teremtéshez és a Nílus termékenyítő áradásához kötődő, kosfejjel ábrázolt istennek mutattak be áldozatokat, aki Asszuánban különös tiszteletnek örvendett” – számolt be Piacentini. „Ki más lett volna alkalmasabb, hogy az itt eltemetettek örök élete fölött őrködjön?”

Piacentini és csapata égésnyomokat fedezett fel az épület falain, amiket áldozati tüzek hagyhattak hátra; ez is alátámasztja az épület szakrális mivoltát. Azt is hozzátették viszont, hogy a nyomok egy része sírrablóktól is származhat. Az épületen belül állatcsontokat, növényi maradványokat és áldozati asztalokat is találtak, illetve egy férfi múmiáját, aki mellett egy rézből készült nyaklánc hevert, Nikosztratosz felirattal.

A sziklából kivájt sírhoz vezető lépcső aljánál egy törött áldozati edényt találtak, benne apró gyümölcsökkel. A négy kamrából álló sírban összesen harminc múmia pihent. Némelyek igen jó állapotban maradtak meg, mint például egy terrakotta szarkofágban elhelyezett gyermeké, viszont mások kötéseit és kartonázsát (gipsszel keményített vászon, amit a múmia beburkolására használtak) sírrablók már az ókorban megbontották.

A kutatók egy kést is találtak, vasból készült pengével és fa markolattal, amit a rablók hagyhattak hátra. A régészek véleménye szerint eredetileg Nikosztratosz múmiája is a sírban, a többi múmia között volt, és csak a fosztogatók mozdították el onnan.

Az ásatás az egyiptomi régészeti minisztérium és a Milánói Egyetem közös vállalkozása volt, amelynek leleteit a kutatók továbbra is elemzik és datálják. „Az itt felfedezett építmény tanulmányozása még csak most kezdődik” – mondta Piacentini.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére