Idilltől a végzetig – Molnár József 50 művét állítja ki a Magyar Nemzeti Galéria

A Nemzeti Galériában és társintézményében, a Szépművészeti Múzeumban jelenleg három időszaki tárlat mutatja be a 19. századi festészet egy-egy mesterének (Paul Cezanne-nak, Szinyei Merse Pálnak és Molnár Józsefnek) az egymást korban átfedő életműveit – mondta el az Idilltől a végzetig című kamaratárlat csütörtöki sajtóbemutatóján a múzeum tudományos főigazgató-helyettese.

Szücs György azonban hozzátette: noha saját korában Molnár József közkedvelt és elismert festőnek számított, hírnevét mára "elnyomják" olyan kortársai, mint Markó Károly, Munkácsy Mihály vagy éppen Szinyei. Ezért is fontos a most nyílt kamaratárlat, amely mintegy ötven művön keresztül nyújt keresztmetszetet Molnár festői és fotográfusi életművéből.

Prágai Adrienn, a kiállítás kurátora felidézte, hogy Molnár József munkássága végigkíséri a 19. századi magyar festészet történetét. Molnár már 16 évesen portréfestészetből tartotta fenn magát, majd a következő hat évtizedben is folyamatosan alkotott, így hatalmas életművet hagyott hátra, ez azonban részben elpusztult, részben szétszóródott.

Mint hozzáfűzte, ezért is örömteli, hogy az MNG tárlata több, közelmúltban az intézmény tulajdonába került, eddig soha ki nem állított művet is bemutat.

A család által megőrzött albumokból rekonstruálható például Molnár József rövid fotográfusi működése is: a festő 1862-ben kollégájával és barátjával, Brodszky Sándorral fényképészeti műtermet nyitott Győrben. A két évig működő fotóstúdió működését Molnár magáról és családjáról készített portréi idézik fel, párhuzamba állítva a család tagjairól később más, neves fotográfusok által készített képekkel.

Molnár József gazdag festői munkásságát tematikus egységekben mutatja be a kiállítás. A történeti festészet című blokkban látható Molnár egyik első, széles körben ünnepelt munkája, a Dezső vitéz önfeláldozása Károly Róbertért című, 1855-ös történelmi tabló, amely korán a Nemzeti Múzeumba került.

Prágai Adrienn elmondása szerint Molnár József szinte minden műfajt kipróbált, így terelődött a figyelme a történeti festészet után az életképek, zsánerek felé. Ebben a műfajban hamar elszakadt Magyarországról, és keleti, illetve itáliai tájakat, alakokat festett meg leggyakrabban.

Képeinek kedvelt helyszíne volt például Pompeji: Molnár éppúgy megfestette az ókori város elképzelt idilli pillanatait, mint tragédiáját. Így kapott helyet a kiállításban a Pompeji pusztulása című, monumentális, 17 négyzetméteres alkotás is, amelyet 1878 óta most először láthat a nagyközönség.

Molnár József életművén „végigvonult” a tájfestészet is, a művész késői időszakában azonban kimondottan uralkodóvá vált – mondta el Prágai Adrienn, hozzátéve: a 2022. február 27-ig nyitva tartó tárlat ezért Molnár József legkedveltebb vidékei, a Magas-Tátra és a Balaton tájképeivel zárul.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye