Gyalogszerrel járta be Erdélyt a tanári hivatását soha fel nem adó Cholnoky Jenő

A középkori nemesi eredetű Cholnoky család fiaként látta meg a napvilágot Veszprémben 1870. július 23-án. Már gyermekkorától nagy érdeklődést mutatott a földrajz iránt, azonban veszprémi, illetve pápai középiskolai tanulmányai után édesapja nem a Budapesti Tudományegyetemre, hanem a Királyi József Műegyetemre íratta be. Indoklása állítólag az volt: „a tanárok mind szegények.”

Cholnoky így a Műegyetem vízépítési szakát végezte el, ami nagy mértékben meghatározta további pályáját. Később filozófiából is doktori fokozatot szerzett. Előbb a Műegyetemen Klimm Mihály vízépítő mérnökprofesszor mellett, majd 1894-től az eddigre már világhírű id. Lóczy Lajos mellett a Tudományegyetemen dolgozott tanársegédként.

Lóczy volt az, aki megbízta Cholnokyt azzal, hogy utazzon el Kínába, és térképezze fel a Kínai-alföld nagy folyóinak, valamint deltájuk hidrológiáját. Szerény, 1500 forintos ösztöndíja nagyrészt elment a Távol-keletre való eljutásra, így Kínában saját pénzéből vett egy dzsunkát, amellyel aztán a folyókat járta.

Kijelölt feladata mellett a kínai folyók mentén élő népekről a néprajz számára is értékes adatokat gyűjtött, és egy mandzsúriai lávamező felfedezése is az ő nevéhez fűződik. Útinaplójába 1235 rajzot készített, köztük mérnöki pontosságú ábrázolásokat különböző vízépítési megoldásokról, amelyekkel útja során találkozott.

Tanulmányútját követően adjunktussá léptették elő, ekkor szerezte meg filozófiai doktorátusát is, továbbá magántanári minősítést is szerzett. 1905-ben a kolozsvári egyetemre nevezték ki rendes tanárnak, és a földrajztanszék vezetését is megkapta.

Itt 15 éven át tanított, ezalatt Erdély földrajzát és természeti viszonyait is behatóan tanulmányozta (az egyik nyáron gyalog barangolta be az egész országrészt). 1910-ben a Spitzbergákra is elutazott, majd 1912-ben Teleki Pállal Észak-Amerikát járta be.

A román bevonulás elől 1919-ben menekült Budapestre családjával, itt a béketárgyalásokat előkészítő bizottságba is beosztották, mint földrajzszakértőt. Tagja volt a Károlyi-kormány által létrehozott, a történelmi ország egyben tartásának célját zászlajára tűző Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája (TEVÉL) nevű szervezetnek is.

1920-ban választotta levelező tagjává a Magyar Tudományos Akadémia, 1921-ben tanszékvezető tanár lett a Tudományegyetemen, a kifosztott egyetemen újraélesztette a földrajzoktatást a két világháború között. 70 évesen, 1940-ben vonult nyugállományba.

A két világháború között elnöke volt a Magyar Turista Egyesületnek, illetve tevékeny szerepet vállalt a keletkutató Turáni Társaság, majd az ettől elkülönülő, kevésbé tudományos munkát végző Magyar Turán Szövetség munkájában (utóbbinak „nagyvezérévé” is választották).

A második világháború végét Balatonfüreden vészelte át, 1949-ben, a kommunista fordulatot követően politikai nézetei miatt az MTA megfosztotta tagságától, és az általa elnökölt Magyar Földrajzi Társaságot is feloszlatták.

Cholnoky Jenő élete során háromszor nősült: 1898-ban vette feleségül a nála három évvel idősebb Barrois Petronellát, akitől három gyermeke született: két fiú, Béla és Tibor (akik maguk is tudományos pályára álltak), valamint egy lány, Ilona. Első felesége 1917-ben, hosszú betegség után hunyt el Kolozsváron, a tudós nem sokkal később a 19 évvel fiatalabb Fink Idát vette feleségül.

1945 és a magyarországi harcok kettős tragédiát hoztak Cholnoky számára: februárban lánya vesztette életét Budapesten, míg a tavasszal Balatonfüreden szovjet katonák ölték meg második feleségét. Idős korára, 1946-ban harmadszor is megnősült, ekkor Vadas Jolánt vette feleségül. Néhány héttel nyolcvanadik születésnapja előtt, 1950. július 5-én hunyt el Budapesten.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

pápaság

• Pápasága ideje alatt csaknem az egész bolygót beutazta II. János Pál
• Csupán 33 napig uralkodott a I. János Pál, a „mosolygós pápa”
• Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen
• Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet
• A macskák vallásos imádata is szerepelt a templomosok ellen felhozott vádak között
• Nagy tekintélyű professzor távozása után kezdett el hanyatlani az első magyar egyetem
• Mintafeleség lehetett a mérgezésekkel megvádolt Lucrezia Borgia
• Élhetőbb várossá alakította Rómát IV. Sixtus, a reneszánsz pápa
• A magyar győzelem hírére zúgnak délben a harangok