Igen ritka római falloszfaragványt találtak egy malomkövön Angliában

A brit régészek szerint az A14-es autópálya nyomvonalán feltárt malomkő és ábrája azért olyan ritka, mivel mindezidáig csupán négy hasonló leletre bukkantak a szakemberek a szigetországban. Az elmúlt időszak régészeti munkálatai során egyébként több mint háromszáz kézimalomkő, illetve malomkő darabja fordult ki a föld alól, írta a BBC.

A falloszt ábrázoló lelet feltehetőleg úgy maradt fenn az utókornak, hogy a kétezer évesre becsült malomkő eltörését követően nem selejtezték ki, hanem egyszerűen megfordították, és beépítették az alsó, nyugvó, tehát nem meghajtott kő szerkezetébe.

Díszített malomkő – bármely korszakból származzon is – igen ritka régészeti leletnek számít. A római korszakból Angliában már közel 20 ezer malomkövet találtak, ám csupán a töredéke volt díszítve. Fallosszal pedig a legújabbal együtt csak négy darab, magyarázta Steve Sherlock, a feltárást végző régészek vezetője.

A fallosz az erőt és a férfiasságot jelképezte a római világban. A legiósok között például elterjedt volt, hogy hímvesszőt formázó amulettet viseltek, amitől a jószerencsét várták egy-egy összecsapás előtt, tette hozzá.

A régészek szerint az sem volt ritka, hogy a korabeli malmokban is felbukkant egy-egy falloszt ábrázoló faragvány, ugyanis Sherlock szerint régóta ismert a – ma embere számára bizarrnak tűnő – kapcsolat a molnárok tevékenysége, valamint a pozitív tartalommal felruházott, férfi nemi szerv között.

Egyébként több pompeji pékségben is megjelenítették a hímtagot valamilyen módon, mégpedig általában a következő felirat kíséretében: Hic habitat felicitas (vagyis: Itt boldogságot talál.)

Ruth Shaffrey oxfordi régész szerint a malomköveket, valamint a malmok végtermékeit, a lisztet a helyi közösség különlegesen fontos alapanyagnak tekintette, ezért sem meglepő, hogy egy – a hitviláguk szerint védelmi funkcióval is bíró – falloszfaragvánnyal kívánták óvni az ártalmas behatásoktól.

Nem ez volt azonban az egyetlen érdekesség, amely kifordult a föld alól az elmúlt évek brit útfelújításai során. A sztrádák nyomvonaláról került elő többek között a nagy-britanniai sörfőzés legkorábbi, Kr. e. 400-ra datált bizonyítéka, továbbá Laelianus trónbitorló római császár – magát a Gall Birodalom uralkodójának titulálta – mintegy két hónapos uralma idejéből való aranyérme, valamint gyapjas mamutok koponyacsontjai is.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére