Háttérben maradni
Donald R. Kelley professzor, a Journal of the History of Ideas főszerkesztője
2004. február 21. 04:38 Szentpéteri Márton
Az International Society for Intellectual History (ISIH) tavaly decemberben, az isztambuli Boszporusz Egyetemen rendezte legutóbbi konferenciáját Alteritás és a határok tapasztalata címmel, alig néhány héttel a török fővárost ért terrortámadások után. A Magyar Narancs a Rutgers Egyetem professzorát, az egyik legbefolyásosabb amerikai eszmetörténészt kérdezte.
Megnyitóbeszédében Szelcsuk Eszembel, a Boszporusz Egyetem történelem tanszékének vezetője minden résztvevőnek megköszönte, hogy a terrortámadások ellenére eljött Isztambulba. Mint hangsúlyozta, ha ez másként történt volna, azt akár a terroristák győzelmének is tekinthettük volna. Ön mit gondol az értelmiség szerepéről a 21. században? Donald Kelley:
Nézze, az eszmetörténészek többsége ma döntően nem a nyilvánosság, hanem a tudományos világ intézményeiben tevékenykedik. Sokkal inkább jellemző rájuk a tudományos érdeklődés, semmint az értelmiségi régi szerepkörei, a részvétel a társadalmi változásokban, a forradalomban és az összes efféle dologban. Ez egy forradalom utáni kor, abban az értelemben, hogy a forradalom a legtöbb nyugati értelmiségi napirendjéről már hiányzik. Jó, ez talán túlzás, nyilván akadnak még olyanok, akik nem tettek le erről a célról, mégis az értelmiségi törekvések döntően a megértésre, a bölcsességre és az interpretációra irányulnak, s nem a cselekvésre. Ez a nem aktivista szerep felel meg a mai értelmiségi számára a leginkább. Kivételt képeznek persze azok, akik a kormányban akarnak dolgozni, a hatalom útjait akarják bejárni, avagy a high journalism képviselői. Az Egyesült Államokban legalábbis - nem úgy, mint Franciaországban például - nincs sok átfedés eszmetörténészek, minőségi újságírók vagy más, a nyilvánosságban tevékenykedő értelmiségiek között.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
kommunizmus
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet
- Karrierje során számos álnevet viselt a rettegett Péter Gábor
- Arisztokratikus környezetben, Capri szigetén álmodozott a hatalomátvételről Lenin
- Börtönnel „jutalmazta” a róla szóló viccek terjesztőit Enver Hodzsa
- Csak a kommunista sportvezetés tudta megállítani Papp Lacit, a „ring lovagját”
- Négy amerikai elnökkel is találkozott az emigrációba kényszerült Varga Béla
- Nemzetközi nyomásra enyhítették a kommunisták a Mindszenty bíboros elleni ítéletet
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének
- Medencében vettek revansot a magyar vizilabdázók a forradalom leveréséért 20:20
- Az egyenjogúságtól tartva 1921-ben betiltották a női focit 18:06
- Már a kereszténység előtt is a téli ünnepek szereplői voltak a krampuszok 16:05
- 10 érdekesség, amit nem tudtál a Mikulásról 15:05
- Tetoválástól az arcfelismerésig: a személyazonosítás története 14:05
- Különös hagyományok szerint élt az ősi azték társadalom 09:05
- Már gyerekként is rajzaival akarta elkápráztatni a világot Walt Disney tegnap
- Valósággal befagyott a németek Moszkva elleni támadása tegnap