Az Egyesült Államok atomfegyvereit egészen mostanáig az 1970-es évekből való számítógépek vezérelték
2019. október 23. 09:43 Múlt-kor
Mivel a fegyver- és védelmi ipar a különféle technológiai innovációk egyik legfőbb motorja, az ember azt gondolná, hogy a fegyverkezés élvonalát képviselő amerikai légierő működése minden területén a legújabb fejlesztéseket alkalmazza. Mint kiderült, ez korántsem igaz: belső kommunikációjának fontos részeit egészen napjainkig a legkorábbi, nyolc hüvelyk (200 milliméter) átmérőjű floppylemezeken bonyolította.
Korábban
Jason Rossi alezredes elmondása szerint a „kőkorszaki” rendszer – amely a nukleáris töltetekkel felszerelt ballisztikus rakéták indítófolyamatait is tartalmazta – jól szolgált az elmúlt csaknem öt évtizedben. Mindazonáltal idén júniusban a légierő átállt egy „nagy biztonsági minősítésű digitális tárhelymegoldásra”.
Habár az ósdi technológia használata elsőre logikátlannak tűnhet, a Stratégiai Automatizált Vezérlési és Irányítási Rendszer (Strategic Automated Command and Control System), azaz a SACCS – amely a légierő egyfajta belső csevegőrendszerének tekinthető – programhibáktól mentesen működött évtizedeken keresztül.
Rossi, a Nebraska államban állomásozó 595. stratégiai kommunikációs század parancsnoka így foglalta össze előnyeit: „Nem lehet meghackelni azt, aminek nincs IP-címe.”
A SACCS a mélyen a földfelszín alatt elhelyezett rakétasilók egész rendszerét vezérli, ezeket szinte felfoghatatlan mennyiségű biztosított kábel köti össze. A rendszer egészen mostanáig az IBM Series/1 típusú számítógépein üzemelt, a hozzájuk illő antik floppylemezekkel kiegészítve.
„Így folytatnánk a nukleáris háborút” – mondta a légierő egy magas beosztásban szolgáló tisztje. „Nyolchüvelykes floppykon... Régi, és nagyon jó.”
Maga a SACCS kommunikációs rendszere a civilek által ismert csevegőprogramokkal szemben igen jól védett a kívülről hozzáférni akaróktól – elvégre ezen a rendszeren adhatja le az Egyesült Államok elnöke is a ballisztikus rakéták indítási parancsát.
„Gyakran viccelődöm emberekkel, hogy ez a légierő legrégebbi informatikai rendszere” – mondta Rossi. „De éppen a kor az, ami a biztonságot adja.”
Az 595. századnál régóta szolgálók számára a múlt század közepe óta működő rendszer ismerős és megbízható. „Vannak itt embereim, akik fejből ismerik az összes áramkört, diódát és ellenállást” – mondta Rossi. „Használják persze a technikai utasítást, hogy biztosak legyenek a dolgukban, de olyan régóta csinálják már ezt, hogy amikor alkatrészek érkeznek, már egy hibakódból meg tudják mondani, pontosan mi a gond.”
„Az ilyen szintű szakértelem nagyon nehezen pótolható. Nem szexi munka – ez a forrasztók és a mikrominiatűr mikroszkópok világa” – mondta az alezredes.
Mindazonáltal a régi technológia hátulütői egyre gyakrabban ütik fel fejüket. A fiatalabb nemzedékeknek, akik inkább a korszerű informatikai rendszerekhez vannak szokva, egyre több gondot okoz a SACCS karbantartása, az elkerülhetetlen javítások elvégzése.
„Bármiféle elektronikai javítás sok munkába kerül” – mondta el Robert Norman, a légierő civil alkalmazottja, aki négy éve foglalkozik a SACCS karbantartásával. „Nem mondanám, hogy nehéz, de sajnos a legtöbb újabb elektronika plug-and-play rendszerű” [nem igényel manuális beállítást az eszközök felismeréséhez].
Ha egy korszerű rendszernek valamely alkatrésze meghibásodik, az esetek többségében a teljes eszközt újra cserélik. A SACCS esetében az elromlott elemeket megjavítják – ami azonban órákig is eltarthat, és egyre csökken azon emberek száma, akik valóban értenek hozzá.
„A kihívások jóval komolyabbá válnak, amikor oda jutunk, hogy alkatrészek szintjén végzünk javítást” – mondta Norman. Az efféle munka annyira specializált, és olyan alacsony a vonzereje a légierőnél szolgálók számára, hogy egyszerűbb civileket felvenni ezekbe a munkakörökbe, mint évek alatt kiképezni a meglévő állományt a feladatra.
„A fiatalok közül sokaknak semmiféle tapasztalata nincs az ilyen rendszerekkel, és legtöbbször igen sok időbe telik, mire mindenkit kiképeznek annyira, hogy képes legyen az ilyen régebbi rendszerekkel dolgozni” – mondta Aaron Mentch tizedes, hálózattechnikus, aki egy éve dolgozik a SACCS rendszeren.
A légierő 2016-ban nyújtott be egy jelentést a kongresszusnak, amelyben kifejezte a kommunikációs rendszer teljes megújításának szükségességét.
Az Egyesült Államok Kormányának Elszámoltathatósági Hivatala ekkor azt közölte, „a korszerű adattároló megoldások, bevitelnövelő processzorok, mobil terminálok és asztali terminálok” cseréje 2017-re végbemegy.
Az óriásfloppyk nyugdíjazása láthatóan e folyamathoz tartozik, így minden bizonnyal optimista volt a 2016-ban közölt határidő. Az informatika folyamatosan, nagy sebességgel változó világában azonban a legfontosabb szempont az új rendszerek biztonságának szavatolása, ez pedig időbe telik.
A cél az, hogy a diszkókorszakból maradt eszközök helyébe lépő új rendszer az elődjével megegyező mértékben legyen hibamentes és hackerbiztos.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.
