Kiderült, miért maradtak fenn ilyen jó állapotban a kínai agyaghadsereg fegyverei

A legkorábbi rozsdamentesítő technológiának tartott krómbevonat a terrakotta hadsereg bronzfegyverein inkább dekorációs lakkozási célokat szolgált, nem pedig állagmegóvást – állapították meg a University College of London és a kínai Agyaghadsereg Múzeum kutatói a Scientific Reports című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányukban.

Az agyaghadsereget a Csin-dinasztia alapítójával temették el

„Az agyagkatonákat és a mauzóleumban talált szerves anyagokból készült tárgyakat lakkbevonattal vonták be még az előtt, hogy felvitték volna rájuk a színezőanyagokat, a bronzfegyvereket azonban nem. Jelentős mennyiségű krómot találtunk a lakkban, de a színezőanyagokban és a földben alig bukkantunk króm nyomára – amit találtunk az inkább szennyeződésből ered. A fegyverek bronzból készült részein találtuk a legnagyobb mennyiségű krómot” – idézte Marcos Martinón-Torres professzort, a tanulmány vezető szerzőjét a londoni egyetem közleménye.

Az agyaghadsereget az első kínai császár, Csin Si Huang-ti, a Csin-dinasztia (Kr. e. 259-210) alapítójával együtt temették el Kr. e. 209-210-ben, három nagy egységre tagolt árok- és gödörrendszerben helyezték el őket. A földalatti mauzóleum 1974-es felfedezése óta több mint 7000 életnagyságú, bronzfegyverzettel, köztük 40 ezer nyílheggyel ellátott katona, ló és egyéb hadi felszerelés nyomára bukkantak.

Korábban úgy gondolták, a dinasztia fegyverkészítőinek páratlan eljárásáról van szó

A fegyverek szerves anyagból készült részei ugyan jelentősen megkoptak az elmúlt több mint kétezer évben, a bronzból készült részek azonban páratlanul jó állapotban maradtak fenn. Felfedezésük óta a kutatók azt tartották, hogy a Csin-dinasztia fegyverkészítőinek korróziógátló páratlan módszerei járultak hozzá tökéletes megmaradásukhoz.

A gödrökben talált több száz tárgyat elemezve a kutatók azt találták, hogy a legjobb állapotban megőrződött bronzfegyvereken nincs krómbevonat. Ennek magyarázatára hasonló földi környezetet hoztak létre egy kamrában, és azt találták, hogy a hsziani földbe eltemetett bronz tárgyak az igen szélsőséges páratartalom és hőmérsékleti körülmények között még négy hónap után is megőrződtek eredeti állapotukban szemben a brit földbe temetett bronzeszközökkel, amelyek súlyosan korrodálódtak.

A kutatók úgy vélik, hogy a bronzfegyverek ilyen jó állapotú fennmaradását segítette, hogy a hsziani föld mérsékelten lúgos, alacsony a szerves anyagtartalma és parányi szemcsés. „A helyi föld különleges összetétele bizonyos mértékben megmagyarázza a jó állapotban való fennmaradást, de azért még lehetséges, hogy a Csin-dinasztia egy rejtélyes technológiai folyamatot fejlesztett ki, amelyet még tovább kell kutatnunk” – hangsúlyozta Li Hsziu-csen, a kínai múzeum kutatója, a tanulmány társszerzője.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Egyiptom

• Kalandfilmbe illő módon fedezték fel Tutanhamon sírját
• Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után 
• Még a nevét is el akarták törölni a vallásreformer fáraónak
• Az örök élet elnyerésének esélyét növelte a luxuscikknek számító Halottak Könyve
• Hollandia régészeti leleteket adott vissza Egyiptomnak
• Három különböző arcot is kapott a rejtélyes körülmények között elhunyt Tutanhamon
• Városonként eltérő teremtésmítoszok jöttek létre az ókori Egyiptomban
• Teljesen el akarták törölni az egyik legnagyobb egyiptomi uralkodó emlékét
• A szerelemért dobta el korábbi nevét és vallását Omar Sharif