Aznap: 1986. február 18.

2019. február 18. 16:06 Múlt-kor

1986. február 18-án lámafesztivált tartottak Tibetben, kiderült, hogy mi okozta a komáromi malomtüzet, egy közreadott amerikai tanulmány beszámolt, hogy 2020-ra már 30 cm-rel magasabb lesz az óceánok szintje, Csepelen Kun Bélát ünnepelték, ám a magyarok a Mecsek irányából várták a legfontosabb híreket.

Korábban

Több víz van a Marson, mint eddig gondoltuk

„A Mars bolygón az amerikai tudósok szerint sokkal több víz van, mint eddig feltételezték. A NASA amerikai űrhajózási hivatalnak a kaliforniai Mountain View-i kutatóközpontjában dolgozó munkatársai a Marshoz fellőtt Mariner és Viking pilótanélküli űrszondák húszezer fénykép-felvételének értékelésekor arra következtettek, hogy a bolygó pólusait állandóan jég borítja. Azonkívül egyes jelenségek kiszáradt folyóvölgyekként és tavakként értelmezhetők” – tudósított a Magyar Nemzet.

Lámafesztivál Tibetben

„Lámafesztivált tartanak Tibetben, a „kulturális forradalom”, 1966. kezdete óta első ízben. A tibeti buddhisták holdújévi imaünnepségén közös imádkozással köszöntik az új évet, és a kéthetes fesztivál keretében avatják fel a lámaizmus új papjait is” – adta hírül a Népszabadság.

A csádi külügyminisztérium Líbiát vádolja a bombázásokért

„Az agresszió kiszélesítésével vádolta Líbiát közleményében a csádi külügyminisztérium. A közlemény volt az első hivatalos csádi reagálás arra, hogy bombázták az afrikai ország fővárosának repülőterét. A dokumentum szerint a bombatámadás csak kisebb károkat okozott, de a légikikötőt lezárták a polgári járatok elől. A csádi közlemény azzal vádolta Moamer el-Kadhafi líbiai vezetőt, hogy „nem akar megállni a 16. szélességi foknál, s Líbia egész Csádot be akarja kebelezni”. Mint ismeretes, Líbia és Franciaország 1984-ben megegyezett abban, hogy kivonják csapataikat Csádból, s ezzel egyidejűleg Párizs a 16. szélességi foknál nem hivatalosan kettéosztotta az országot” – írta a Népszava.

Az ékszíj volt a „gyújtogató”

„A komáromi malomtűz oka az ékszíjak túlmelegedése volt. Mint a szakvéleményben áll, a hengerszék telítődése miatt először leálltak a hengerek, majd a villanymotor meghajtótárcsáján levő ékszíjak melegedni, izzani kezdtek, s végül lángra lobbantak. A sok éghető és könnyen gyúló anyagot tartalmazó környezetben a lángok gyorsan tovaterjedtek. A felelősség és a kárérték megállapítására a vizsgálat még folyik” – tudósított a Magyar Nemzet.

Harminc év alatt harminc centimétert emelkedik a világtengerek szintje

„Valamikor 2015 és 2020 között már harminc centiméterrel lesz magasabb a jelenleginél az óceánok, tengerek szintje, és ez már érzékelhető gondokat okoz majd — állapítja meg az Egyesült Államok Tudományos Akadémiájának tanulmánya. A kérdéssel foglalkozó testület megállapításai néhány hónap múlva jelennek csak meg nyomtatásban, a sajtót azonban tájékoztatták a fő megállapításokról. E szerint az elmúlt száz évben tíz centiméter volt a vízszint emelkedése. Az utóbbi időben az éves ütem gyorsult. Az ok: a sarkvidéki gleccserek olvadása, mert még mindig tart a jégtakaró visszavonulása a legutóbbi jégkorszak óta. A harminc centiméternyi vízszint-emelkedés átlagosan harminc méternyi partsáv elvesztését jelenti, valamint azt, hogy a tenger sója behatolhat a környék kútjaiba, s a viharok idején a szökőárak nagyobb veszélyt jelentenek majd. A világ néhány pontján az óceán emelkedésének katasztrofális következményei lehetnek, ha idejében nem készülnek fel rá. Az amúgy is túlnépesedett Banglades területének tíz százalékát veszíti el, s a megművelhető földek egyötödét. A szökőárak az alacsonyan fekvő országban eddig ezrek halálát okozták” – adta hírül a Népszabadság.

Jégképződés ellen kálciumklorid

„A harkovi tudósok tudományos kutatásokkal és kísérletileg is igazolták, hogy a közutakon képződő jég megolvasztására a kálciumklorid sokkal alkalmasabb, mint a hagyományos homok- és sókeverék. Az új eljárás tízszer kevesebb hatóanyagot igényel és olvadás után az úttest is tiszta marad. Az sem elhanyagolható tény, hogy a jeget a só csak mínusz 10 C fokig, a kálciumklorid pedig mínusz 50 C fokig terjedő hőmérsékleten is megolvasztja” – számolt be a Megyei Tükör, az RKP Kovászna Megyei Bizottsága és a Megyei Néptanács lapja.

Bejrút felé nyomulnak az izraeli egységek

„Kedd délelőtt az izraeli hadsereg folytatta példátlan méretű akcióját Dél-Libanonban, mégpedig az úgynevezett biztonsági övezet (azaz az izraeli csapatok által megszállt dél-libanoni területektől) északra. A libanoni területre mélyen behatoló több mint ezer, helikoptereiktől és páncélosoktól támogatott izraeli katona a hadseregnek azt a két tagját keresi, akiket a síita — szunnita szélsőségesekből álló iszlám ellenállási front tagjai ejtettek hétfőn fogságba — az Izraellel együttműködő áruló libanoni tiszt, Antoine Lahad egyik emberével együtt. A Dél-Libanon területén folyó, több mint húsz falvat érintő izraeli hadművelet — bejrúti hírmagyarázók szerint — kiterjedhet Bejrút irányába, és gyökeresen megváltoztathatja a libanoni belpolitika jelenlegi képletét. Kedd délben Bejrútban tüzérségi tűz volt hallható. A libanoni főváros felett izraeli gépek cirkáltak” – adta hírül a Népszabadság.

Könnyűbúvárok a bányákban

„Speciálisan kiképzett könnyűbúvárok segítségét is igénybe veszik az üzemzavarok elhárítására a Tatabányai Szénbányák vízveszélyes bányáiban. A föld alatti térségekben ugyanis nagy mennyiségű fakadó víz gyűlik össze, amit kútszerűen kiképzett víztározókban, úgynevezett zsompokban gyűjtenek össze. A könnyűbúvárok a tatabányai MHSZ-klub tagjai. A szénbányákkal kötött szerződés szerint havonta egyszer, de szükség esetén többször is lemerülnek a mányi, a nagyegyházi és a csordakúti bányák zsompjaiba” – írta a Népszava.

Házbontás robbantással

„Kedd délután a fővárosban, a Bajcsy-Zsilinszky út 44-es számú ház felső szintjét robbantással bontották a 2-es számú Építőipari Vállalat szakemberei. A robbantás idején rövid ideig elterelték a forgalmat, amely a bontás után azonnal megindulhatott, mert a törmelék csak a ház belső udvarába zuhant, az úttest tiszta maradt” – írta a Népszabadság.

A vádak szerint 3 millió embert megakadályoztak a szavazásban a Fülöp-szigeteken

A választások tisztaságára ügyelő Fülöp-szigeteki polgárjogi szervezet, a NAMFREL február 18-i közlése szerint a február 7-i szavazáskor 3,3 millió választójogosultat nem engedtek az urnákhoz. „Mint Jose Concepcion, a gyakorlatilag ellenzéki szerepet betöltő szervezet elnöke kedden elmondta, azon a területen, ahol ez történt, Corazón Aquino ellenzéki elnökjelölt hívei voltak többségben. A NAMFREL-vezető emlékeztetett arra, hogy a parlament szavazatszámláló bizottsága (amelyet Marcos hívei uraltak), a múlt héten másfél milliós szavazattöbbséggel hozta ki győztesnek az elnököt, vagyis egyedül ez a 3,3 millió választó lényegesen megváltoztathatta volna az eredményt. Kedden Manilában mintegy kétezer diák nyilvánosan elégette kormánypárti lapok példányait, és egy időre körülzárta egy állami televízióállomás épületét. Aquino asszony — mint jelentettük — a szavazatszámlálás eredményének kihirdetése után felszólította híveit; a választási csalások elleni tiltakozásul bojkottálják a Marcos-párti tömegtájékoztatási eszközöket” – adta hírül a Népszava.

Kun Béla születésének 100. évfordulóját ünnepelték Csepelen

„A csepeli munkásmozgalomnak a Tanácsköztársaság kivívásáért és védelméért vívott harcára is emlékezve avattak kedden Csepelen Kun Béla-emléktáblát, majd tartottak ünnepi megemlékezést a nagy forradalmár születésének 100. évfordulója alkalmából. Először a Tanácsház téren — azon a helyen, ahol 1919. március 18-án a csepeli munkások Kun Béla és a többi letartóztatott kommunista vezető szabadon bocsátását követelték — avatta fel Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke Kalló Viktor Munkácsy-díjas szobrászművész domborművét. A XXI. Kerületi Pártbizottság székházának falán elhelyezett emléktábla Kun Bélát egy munkásgyűlésen ábrázolja” – magyarázta a Népszabadság.

Ozsvárék elhagyhatták a kórházat

„Kedd délután értesültünk róla, hogy Ozsvár András Európa-bajnoki ezüstérmes cselgáncsozónk karambolozott... A Dózsa György út és Gorkij fasor sarkán egy Barkas autó megcsúszott, összeütközött egy Zsigulival és egy Polski Fiattal. Ez utóbbiban ült Ozsvár és sportolótársa, Farkas Attila, a Bp. Honvéd válogatott cselgáncsozója, valamint Hangyási László edző. Azonnal a mentőszolgálatot hívtuk, ahol az ügyeletestől megtudtuk, hogy a három sportembert a Sportkórházba szállították. Újabb telefon. A Sportkórház sebészetén dr. Csépai Dezső ügyeletes orvos készségesen adott felvilágosítást: — Ozsvár András és Farkas Attila kisebb sérülést szenvedett, de gondos ápolás után, délután már elhagyhatták a kórházat. Hangyási László edző sérülése sem súlyos, viszont agyrázkódást szenvedett, s ezért megfigyelés alatt áll. Remélhetőleg néhány nap múlva ő is egészségesen távozik” – adta hírül a Népsport.

Omlás a Mecseki Szénbányában

„A Mecseki Szénbányák Vasas Bányaüzemében kedden délután 16 óra 15 perckor a frontfejtésen omlás történt. A mentési munkák azonnal megkezdődtek, és jelenleg is folynak” – adta hírül a csekélyke hírt a Magyar Nemzet másnap, 1986. február 19-én. Újabb egy nappal később már lényegesen többet lehetett tudni: „A Mecseki Szénbányák Vasas Bányaüzemében kedden bekövetkezett fejtésomlás után, az egész ország figyelmétől és aggódásától kísérve, szervezetten és nagy erőikkel mentik a bennrekedt bányászokat. Az eddigi erőfeszítések eredményeként Berzsenyi Géza csillést, Jung Miklós, a lengyel Wladislaw Straczynski, Bogumil Marczak vájárt sikerült élve kimenteni. A bányamentők már csak holtan tudták a felszínre hozni Szonda László csapatvezető vájárt, Brandt József és Jozef Czwykla vájárt. Az omlásban maradt további nyolc dolgozó kimentésén a bányamentőik nagy erőfeszítéssel dolgoznak” – számolt be a Népszabadság. Végül tizenegy bányász vesztette életét a katasztrófában.