Számos viszontagságot vészelt át a Szent Korona az évszázadok során

A szent korona államiságunk jelképe, de az állameszme és az államegység megjelenítése mellett annak is biztosítéka, hogy viselőjét komoly felelősség terhelte a kormányzással kapcsolatban – fogalmazott Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára a konferenciát nyitó beszédében. Hozzáfűzte: a tény, hogy a korona 40 évvel ezelőtt hazaérkezett, múzeumba került és ma az Országházban a magyar államiság jelképeként nemcsak megjeleníti, de össze is fogja a magyarok közösségét.

Fekete György, az MMA tiszteletbeli elnöke a korona különböző művészeti ágakban való megjelenését mutatta be. Saját kutatómunkájára alapozva kiemelte, hogy valószínűleg Európa összes koronájáról nincs annyi művészeti ábrázolás, mint a Szent Koronáról egymagában, amelynek objektív oka az lehet, hogy ez a világ szinte egyetlen olyan koronája, amellyel csaknem ezer éven át minden uralkodót megkoronáztak.

Jankovics Marcell művelődéstörténész, filmrendező előadásában a korona eredetére vonatkozó fontosabb részleteket, feltevéseket mutatta be, majd a Szent Korona és a szibériai sámánkoronák közötti funkcionális és formai hasonlóságokról beszélt. Beszélt arról a vélekedésről is, miszerint a koronának nyugati párhuzama nincs és a bizánci koronákkal való rokonsága korántsem olyan meggyőző, mint azt sokan gondolják.

Varga Péter ötvös, restaurátor a korona restaurálásának folyamatáról és részleteiről tartott szakmai előadást, Kokas Nikolett művészettörténész arról beszélt, hogy a mai középiskolásokhoz milyen eszközökkel lehet közelebb vinni a korona eszmei és kultúrtörténeti jelentőségét, Kocsis Miklós jogász, közgazdász pedig a koronáról mint állami jelképről tartott előadást.

A magyar államiságot jelképező Szent Korona a vizsgálatok szerint az 1070-es évek után, valószínűleg 1300 előtt keletkezett. Az eredeti korona, amelyet a hagyomány szerint II. Szilveszter pápa küldött az 1000. évben Szent Istvánnak, az 1044-es ménfői csata után német kézre került, majd visszakerült Rómába, ahol az évszázadok során elkallódott.

A korona az évszázadok során számos viszontagságon ment keresztül: elrabolták, elásták, elzálogosították, külföldön őrizték, a rajta lévő kereszt elferdülését vélhetőleg egy 17. századi sérülés okozta. A második világháború végén a nyilas nemzetvezető Szálasi Ferenc is a Szent Koronára tette le az esküt. A koronázási ereklyéket az előrenyomuló szovjet csapatok elől 1944. november elején Veszprémbe, egy múzeumi óvóhelyre vitték, december elejétől Kőszegen őrizték, majd Velemben egy bunkerban helyezték el. A koronaőrök 1945. március 27-én az ausztriai Mariazellbe, majd a Salzburg melletti Mattsee községbe menekítették, majd egy hordóban elásták. Amikor a koronaőrök amerikai fogságba kerültek, elárulták a rejtekhelyet, így jutottak a kincsek az amerikai hadsereg kezére. Augsburgból előbb a frankfurti bank trezorjába, aztán Amerikába szállították a magyar nemzet számára fontos tárgyakat.

A második világháború után több amerikai és magyar kezdeményezés született a korona hazaszállítására, de a tervek megvalósítását a hidegháború meghiúsította. A korona és a koronázási ékszerek visszaadására vonatkozó döntést Jimmy Carter elnök hozta meg, aki számára az ereklyék visszajuttatása nem politikai, inkább lelkiismereti és erkölcsi kérdés volt, lévén azok egy nemzet múltjának, államiságának szimbólumai.

Végül Cyrus Vance külügyminiszter 1978. január 5-én adta át a Szent Koronát a koronázási jelvényekkel együtt a magyar nép meghívott képviselőinek az Országházban.

A koronát és a jelvényeket restaurálás után a Magyar Nemzeti Múzeumba vitték, ott állították ki két évtizeden keresztül. Az Országgyűlés által 1999. december 21-én elfogadott törvény értelmében 2000. január 1-jén a Szent Koronát az országalmával, a jogarral és a karddal együtt ünnepélyes keretek között átszállították az Országház épületébe, a palást a múzeumban maradt speciális tárolási igénye miatt. A koronázási ékszerek azóta a Parlament kupolacsarnokában láthatók, 2011 közepe óta a Honvéd Koronaőrség őrzi őket. A Szent Korona hiteles másolata Székesfehérvár tulajdonában van.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?