Már több mint 3 ezer éves a lófogászok szakmája

2018. július 5. 13:27 MTI

Lovakon több mint háromezer évvel ezelőtt végzett fogászati kezelésekre utaló nyomokra bukkantak német kutatók Mongóliában. A William Taylor, a jénai Max Planck Intézet tudósa vezette kutatócsoport több ezer éves mongol pásztorkultúrák lovainak csontvázmaradványait vizsgálva megállapították, hogy bizonyos fogakat sebészi úton eltávolítottak. Eredményeiket az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) ismertették.

Korábban

A szakemberek szerint ezek a világ legrégebbi ismert, lovakon végzett állatorvosi fogászati kezelésre utaló nyomok. Közép-Ázsia nomád népeinek életében évezredek óta központi szerepet játszanak a lovak. A kutatók szerint már az úgynevezett szarvaskövekhez köthető khirigsuur kultúra idejében (időszámításunk előtt 1300-700) élő pásztorok is eltávolították lovaik fogát, ha azok az állatnak fájdalmat okoztak vagy zavarták az evésben. Ez a lovak háborúban való bevetésében is döntő jelentőséggel bírt.

A kantárszerszámhoz használható fém zabla kifejlesztésével az állatok jobban kontrollálhatóvá váltak. Egy hibásan fejlődő vagy beteg fog azonban különösen fájdalmassá tette volna a lovak számára ezeknek az eszközöknek a viselését, ezért ezeket a fogakat valószínűleg inkább eltávolították. William Taylor szerint a leletek azt is bizonyítják, hogy a lovaglás és a lótartás történelme az állatorvoslás fejlődése szempontjából is nagy fontosságú.

„Az állatorvoslásra gyakran inkább egyfajta nyugati tudományként tekintenek. Az eredmények azonban azt mutatják, hogy a tudás nem Kína letelepedett civilizációiban vagy a Földközi-tenger térségében keletkezett, hanem már évszázadokkal korábban, a nomád népeknél, akiknek az élete lovaik jóllététől függött” - vélik a szakértők. A szarvaskő-khirigsuur kultúrából a mongol sztyeppéken több száz többek között szarvasfigurával díszített sztélé maradt hátra.