Férfiruhában a harctéren, nevelőként a hátországban – így küzdöttek 1848-49 hősnői
2018. április 27. 12:58 Horváth Dóra
169 éve, 1848 április 2. és május 21. között zajlott a tavaszi hadjárat. A győztes csatákból és a szabadságharcot követő megtorlásból azonban nemcsak a hős honvédek, de a nők is szép számmal vették ki a részüket – a forradalom és szabadságharc leghősiesebb nőalakjai közül mutatunk be néhányat.
Korábban
Teleki Blanka, a nőnevelés és a magyar szabadság élharcosa
Az XIX. század derekán nemcsak a szabadság, egyenlőség és testvériség eszméi, de maga a nőnevelés gondolata is forradalminak számított. Az első, még csak arisztokrata hölgyek számára nyitva álló nőnevelő intézetet Teleki Blanka alapította, és bár tizennégy ifjú hölgynél sosem járt több növendék az intézménybe, az iskola ennek ellenére a forradalmi eszmék egyik központjának számított. Itt tanított ugyanis az akkor 21 éves Vasvári Pál, míg 1848. március 15-én Teleki Blanka maga szavalta el növendékeinek a Nemzeti dalt, nem sokkal később pedig tanítványaival együtt a tanárok és tanítványok együtt fogalmazták meg a saját követeléseiket, és kiálltak a nők szavazati joga és teljes egyenjogúsága mellett.
A forradalmi események csakhamar véget vetettek a nevelőintézet működésének: mire 1848 szilveszterére Windischgrätz seregeivel Pestre ért, Teleki Blanka iskolája már bezárta a kapuit. A „forradalom nagyasszonya” követte a kormányt Debrecenbe, és jelen volt a Függetlenségi Nyilatkozat kihirdetésénél is. A nála húsz évvel fiatalabb Vasvári Pál – akihez a nevelőnőt talán gyengéd érzelmek is fűzték – az április végén verbuvált szabadcsapatának „zászlóanyjává” tette Teleki Blankát.
Az arisztokrata nevelőnő a szabadságharc bukása után sem tétlenkedett: Szatmárpálfalvai birtokára visszavonulva több bujdosónak is menedéket nyújtott, és több forradalmi kiadvány megjelenését támogatta. 1851-ben végül letartóztatták, és két év vizsgálati fogság után 10 év várbörtönre ítélték, amit Teleki Kufsteinben és Laibachban (ma Ljubjana) töltött el. A rabság testét-lelkét megtörte. Egy időre még visszatért Magyarországra, majd önkéntes száműzetésbe vonult, és előbb Münchenbe, majd Brüsszelbe menekült. Végül 1862-ben Párizsban érte a halál.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
művészet
- Kezdetben még nagy felháborodást keltett Claude Monet festészeti stílusa
- Biedermeier mindennapok címmel nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
- Munkácsy Mihály Golgotája a Szépművészeti Múzeumban lesz látható
- Rodin utánzójának tartották, de egyedi líraiság jellemezte Camille Claudel szobrait
- Új állandó kiállítás nyílt a Néprajzi Múzeumban
- A magyar népi kultúra kincseivel várja az érdeklődőket a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása
- Picasso egyik alkotása lehet a hatvan éve egy pincében megtalált festmény
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben
- Koszta József eddig ismeretlen alkotására bukkant rá a szentesi múzeum
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 17:35
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap