Ritka fotókon a brit kerékpáros gyarmatosítók és az ellenálló zimbabwei törzsek
2017. október 4. 13:34
Különleges képeket készített 1896 és 1900 között, a „versenyfutás Afrikáért”, vagyis a fekete kontinens egyik legnagyobb gyarmatosítási hulláma idején Wula Rausch, aki Cecil Rhodes angol üzletember, bányatulajdonos és gyarmati kormányzó brit katonáit, valamint az ellenálló törzseket is lekapta a mai (akkoriban Rhodes családnevéből eredően sokáig Rodéziának is nevezett) Zimbabwe területén. A fotósorozat a közelmúltig Zimbabwében vészelte át az eltelt évtizedeket.
Korábban
Az 1885-ös berlini kongresszust követően kezdődött a végső hajsza Afrika még szabad területeiért az európai gyarmatosítók között. Az első világháború előestéjére – két független állam, Libéria és Abbesszínia (Etiópia) kivételével – az egész fekete kontinens gyarmati befolyás alá került. A britek Afrika keleti részén, az Egyiptom-Dél-Afrika tengelyen kívánták növelni gyarmataik területeit.
A mai Dél-Afrikától északra elhelyezkedő Zimbabwe földjein a bányamágnás Cecil Rhodes már az 1880-as években megvetette lábát, 1888-ban jövedelmező bányászati jogot szerzett a ndebele törzs fejétől, Lobengula királytól. A helyiek számos alkalommal felkeltek az egyre többet követelő britek ellen, ám a Maxim géppuskákkal felszerelt európaiak létszámhátrányuk ellenére is súlyos túlerőben voltak a két matabele-háború, valamint a számos „lázadás” során. Mlimo, a matabelék vezetője az 1896 márciusában kezdődött második háború előtt meggyőzte népét (főként ők láthatók a képeken), hogy az a négyezer, földjükön megjelenő telepes az oka a szárazságnak, a sáskajárásnak, valamint a szarvasmarhák elhullásának. Kevés esélyük volt arra, hogy felkelésük sikerrel járjon.
A 19. század végi viszonyokat kivételesen hűen mutatja be a Bulawayo városában egy fotóstúdiót is felállító Wula Rausch fotósorozata, amely az 1896 és 1900 közötti években készült. A bányamágnás tiszteletére 1895-től Rodéziának nevezett terület katonai életét jeleníti meg előttünk. Láthatunk a lőszert a vállukon átdobó, homokzsákok fedezékében, Maxim-puskákkal felvértezett briteket, valamint kerékpáros hadosztályokat is. Különösen érdekes az a fénykép, amelyen a szeretteiktől érkező levelek kiosztására várnak az európaiak. Számos fotó mutatja be a helyi törzsek életét is. A képsorozat a közelmúltig Zimbabwében vészelte át az eltelt évtizedeket.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei 19:03
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban 18:02
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” 16:58
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon 16:05
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt 15:21
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában 14:53
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban 13:57
- A hatalmas érdeklődésre való tekintettel a Magyar Nemzeti Múzeum meghosszabbítja népszerű ékszerkiállítását 12:56