Fűrészporos kenyér és kannibalizmus – Leningrád 872 napos pokla
2016. szeptember 8. 16:12 MTI, Múlt-kor
A második világháborúban hetvenöt éve, 1941. szeptember 8-án záródott be a német ostromgyűrű Leningrád körül, ezzel kezdődött meg a város 872 napig tartó blokádja. A múlt században egyetlen más város sem élt át ilyen hosszú ostromot, amelynek legalább 600 ezer (más becslések szerint 2 millió) áldozata volt, de csak töredékükkel végzett bomba vagy fegyvertűz, a többiek éhen haltak vagy megfagytak.
Korábban
A német Harmadik Birodalom 1941. június 22-én támadta meg a Szovjetuniót. A Leningrád elfoglalásával megbízott Északi Hadseregcsoport augusztusra közelítette meg a város külső védelmi vonalait, eközben a finn hadsereg északról, Karélia felől nyomult előre. A védelmet Georgij Zsukov, majd 1942 tavaszától Leonyid Govorov tábornok irányította. A várost védő 35 kilométernyi barikád és 625 kilométernyi lövészárok építésében mintegy félmillió ember vett részt, 340 ezren léptek be a népfelkelők soraiba vagy a hadseregbe, s mintegy félmillió embert sikerült evakuálni.
A támadók nem tudták "menetből" elfoglalni a várost, ezért Hitler - aki erőit Moszkva alá csoportosította át - kiéheztetéssel akarta a védőket térdre kényszeríteni. A németek szeptember 8-án elfoglalták a Ladoga-tó déli partján fekvő Slisszelburgot, s így elvágták Leningrádot a Szovjetunió többi részétől. A német bombák már az első napokban telibe találták a legnagyobb élelmiszerraktárt, a megmaradt készletek hetek alatt kimerültek. 1941 végén egy személynek már csak 12,5 deka kenyér járt naponta, ennek fele is fűrészpor volt. Az emberek megették háziállataikat, aztán bőrdarabokból és a falról lekapart tapétaragasztóból főztek levest, a túlélők kannibalizmusról is beszámoltak. Az éhínséget fűtőanyaghiány súlyosbította, 1941 decemberétől naponta mintegy négyezren haltak meg. Koporsó sem volt elég, a holttestek újságpapírba csomagolva feküdtek az utcákon, mert a sír megásására nem volt senkinek ereje.
A blokádon azonban volt egy rés: amikor novemberben befagyott a várostól északnyugatra fekvő Ladoga-tó, a német vonalak mögül, 380 kilométeres távolságból a jég hátán érkezett utánpótlás, ez volt "az élet útja". Decemberben a Vörös Hadsereg elfoglalt egy vasúti csomópontot, egyharmadával lerövidítve az utat. Újrakezdődtek az evakuálások is, az ostrom első évében összesen egymillió embert sikerült kimenekíteni. 1942 tavaszára némiképp normalizálódott a helyzet: az ostromlott városban termelni kezdtek a gyárak, a parkokban és a járdaszélen termesztett zöldséget élelmiszersegélyek egészítették ki.
A leningrádi frontvonal 1941 októberétől nem változott lényegesen. A szárazföldi blokádot 1943. január 18-án sikerült feltörni, amikor a szovjet erők áthatoltak egy 8-10 kilométer széles folyosón, és szárazföldi, majd vasúti összeköttetést teremtettek a város és a felszabadult országrészek között. Helyreállt a leningrádi lakosság ellátása, az iparvállalatok nyersanyaghoz és fűtőanyaghoz jutottak, több villamos energiát állítottak elő és teljes gőzre kapcsolt a hadianyaggyártás. A polgári lakosság létszáma ekkorra 800 ezerre olvadt, közülük még sokakat evakuáltak az év során a hátországba. Az ostrom 1944. január 27-ig tartott, amikor a Vörös Hadsereg nagyszabású támadása a balti államok területére szorította vissza a németeket.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 2024.04.24.