Nemzetközi kutatócsoport tárta fel a Békés határában fekvő négyezer éves temetkezéseket

Parditka Györgyi régész elmondta: a régészeti topográfiai vizsgálatok során elvégzett terepbejárás eredményeképp az 1980-as évek vége óta ismert volt a tény, hogy Békés város közelében bronzkori lelőhelyek vannak. Ám az úgynevezett Békés 103. lelőhelyet alaposabban csak 2010-ben kezdték el kutatni Paul Duffy, a torontói egyetem régészprofesszora vezetésével, aki régóta vizsgálja Békés megye régészeti emlékeit, a doktori disszertációját is ebből írta. A kutatócsoporthoz később csatlakozott Parditka Györgyi, Paja László antropológus és Julia Giblin amerikai régész. A feltárás 2015 óta úgynevezett oktató ásatásként folyik, így a világ több pontjáról érkeztek régészhallgatók a helyszínre.

A terepmunka 2011 tavaszán kezdődött, amikor a felszántott földön talált kerámia- és csonttöredékek helyét rögzítették - ismertette a részleteket Parditka Györgyi. Ősszel az első szelvények megnyitásával indultak a tényleges feltárások, akkor hat sírt tudtak azonosítani. Azóta 68 temetkezést tártak fel, antropológus szakember segítségével meghatározták az elhunytak életkorát, több esetben a nemét is és Gucsi László munkája révén restaurálták a teljes feltárt kerámiaanyagot.

Az eddigi vizsgálatok eredményeképp megállapítható, hogy a temetőt hosszú időn keresztül használhatta az itt élt népcsoport, ugyanis a legkorábbi sír mintegy négyezer éves, időszámításunk előtt 2200 körülről származik, a legkésőbbi pedig időszámításunk előtt 1000 körül keletkezhetett. A korszakban ezen a vidékén élő népcsoportokról tudjuk, hogy letelepedett életformát folytattak - mondta Parditka Györgyi. A szakemberek azt is tudni vélik, hogy az ebben a temetőben eltemetett egyének feltehetően a Körös-vidékről származtak, nem pedig messziről, Kelet- vagy Nyugat-Európából bevándorolt népcsoportok hagyatékáról van szó, ám hogy ez a csoport mennyire volt egységes vagy mennyire volt kitéve a más csoportokkal való keveredésnek, egyelőre nem ismert.

A régész kutató hangsúlyozta: Magyarországon régóta folynak régészeti kutatások, így bizonyosan nem egy eddig ismeretlen népcsoporthoz köthető a temető, ám a kérdést, hogy konkrétan mely csoportok használhatták a sírhelyet, még vizsgálni kell. Az érdekességek közül Parditka Györgyi kiemelte: más kultúrákkal ellentétben a Békés környékén egykor élt népcsoport az egészen fiatalokat is ugyanabba a temetőbe temette el, amelybe az idősebbeket, és sok esetben ugyanúgy urnában helyezték őket végső nyugalomra. Több népcsoportnál jellemző ugyanis, hogy a fiatalon elhunytakat az idősebbektől elkülönítve földelték el - magyarázta.

A régész kiemelte: idén a már feltárt adatokat szeretnék feldolgozni és publikálni a múltban ezen a területen élt emberek életmódjáról, temetkezési szokásairól, társadalmáról és társadalmi egyenlőtlenségeiről. Jövőre a tervek szerint további sírok feltárásával folytatódik a munka a terepen. Paul Duffy, Parditka Györgyi és Paja László antropológus szerdán 17 órakor a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban számolnak be kutatásaik történetéről, eddigi megfigyeléseikről, összegzik az ásatások során szerzett eredményeiket, valamint bemutatják a régészeti feltárások során előkerült és restaurált leleteket, edényeket. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2013

• A múlt század romkocsmái
• A Romanov-ház utolsó évtizedei
• Udvari bolondok a történelemben
• Száz éve épült a szőnyi álomkastély
• Udvari arcképfestők és fejedelmi modelljeik
• A Magyar Néphadsereg és az Egri csillagok
• A Kennedy-család és az öröklött hírnév
• Nem volt könnyű életük az újkori udvari bolondoknak
• Robert Capa és Magyarország