Róma, a trójai nő
2003. május 19. 07:06
A Kr.e. VI-VII. században, Szicíliában élt költő Szapphó kortársa volt. Művei elsősorban görög legendákon alapultak. Híresebb műve a Palinode mégis a trójai mondakörhöz kapcsolódik. A közelmúltban fellelt, tőle eredeztetett írástöredéken ezúttal Róma alapításáról olvashatók feljegyzések. Ezek szerint az itáliai várost egy trójából menekült asszonyról, Rómáról nevezték el. Megdőlni látszik a Romulus-legenda.
Romulus és Remus |
Eleanor Leach, a bloomingtoni Indiana Egyetem ókori irodalomtörténésze szerint a görög rétor és történetíró, halikarnasszoszi Dionüszosz a „Római régiségek” című művében – amelyben Róma történelmét írja le a kezdetektől az első pun háborúig – már említést tesz ugyanerről a legendáról. Csak éppen a szerző akkor fel is oldotta a hölgy „rejtélyét”: Róma görögül annyit tesz: hatalom.
A Stesichorus-töredék publikálása talán nem is véletlenül lett éppen mostanára időzítve. A közelmúltban tartották a nevezetes Parilia ünnepet, ami egybeesik Róma alapításával, - Varro számításai szerint Kr.e. 753. április 21.-vel, pontosan azzal a nappal, amikor Romulus megalapította a Várost a Tiberis alsó folyásánál.
Annak ellenére, hogy Róma korai története a mitológia ködébe vész, nagyon sokan hisznek Romulus és Remus legendájában. A római történetírók szerint az ikertestvérpár az ókori Alba Longában született. Innen azzal a céllal álltak tovább, hogy máshol alapítsanak várost. Miután kiválasztották a helyet, fallal vették körül, és Romulus magáról nevezte el a várost.
Guy Rogers, a Wellesley College ókorásza vitatja a Stesichorus-szöveg hitelességét. „- Tudomásunk van arról, hogy a Kr.e. VI. században, Macedóniában volt egy hely, aminek Aeneia volt a neve. Az onnan származó érmékről azt is tudjuk, hogy Aeneas oda menekítette apját Trójából. Vagyis valakinek a kimenekítése a pusztuló Trójából, illetve máshol való letelepítése valójában inkább toposz lehetett” – mondja a professzor.
Rogers arra is felhívja a figyelmet, hogy míg az „egy nő alapította Rómát” elmélet inkább a modern kori Itáliában kapott nagyobb figyelmet, addig Róma ókori vezetői előszeretettel favorizálták a Romulus és Remus-féle mondát. Igaz ugyan, hogy a tény, miszerint Róma Aeneas lánya lett volna, már az ókori szövegekben is előfordul, csakhogy a császárok korában – kiváltképp Augustus után – nem szívesen gondoltak arra, hogy ők valójában Aeneas fiának, Iulusnak a leszármazottai. Pedig a Romulus-Remus-féle legenda egyértelmű utalást tesz a Iulus-házzal való kapcsolatra.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- Bebörtönzött ismerőseit tervezte kiszabadítani Mansfeld Péter
- Nem nélkülözhette a Kádár-korszak filmvilága a forradalom mellett kiálló színészlegendát
- Politikai célokat is szolgált az 1956-os épületkárok helyreállítása
- Így karácsonyoztak a magyar menekültek Camp Kilmerben
- A melbourne-i medence véres vizében folytatódott a harc a Szovjetunió ellen
- Újabb fegyveres felkelést vizionált a pártsajtó az '56-os nőtüntetés nyomán
- A megtorlásra szabott új törvényekkel bosszulta meg 1956-ot a Kádár-diktatúra
- A szovjet forgószél, amely elsöpörte a magyar szabadságot
- Nagy-Britanniát és Franciaországot is azzal szembesítette a szuezi válság, hogy nem birodalmak többé
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én 13:20
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József 11:20
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához 09:50
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban tegnap