Ősi urnák vagy óriások kupái?
2015. június 30. 17:38
Igencsak szürreális látványt nyújtanak a füves laoszi táj harmóniáját megbontó, több mint kétezer éves kőalkotások, amelyek évtizedek óta lázban tartják a Délkelet-Ázsia régészetéért rajongókat. Vajon mi célt szolgálhattak e gigantikus kövek?
Korábban
Sokak szerint még Stonehenge kőépítményeinél is titokzatosabb az észak-laoszi Phonsavan mellett található, korsók földje nevű hely, ahol több száz négyzetkilométernyi területen több ezer gigantikus, ősi kőedény található szétszórva a dombokon. A hatalmas korsók igen szürreális látványt nyújtanak, egyesek három méternél is magasabbak, a súlyuk pedig több tonna. A régészek évtizedek óta kutatják az építmények célját, ám egyik magyarázat sem elég meggyőző.
Elsőként a francia régészek fedezték fel újra gyarmatuk különös régészeti csodáját. A területet 1923-ban meglátogató Henri Parmentier szerint a homokkő- és gránitkorsók belseje egykoron nem volt olyan üres, mint ma, hanem emberi csontok voltak benne, tehát temetkezésre használták, egy másik elmélete szerint pedig világító lámpaként szolgáltak, míg néhány kőedényben kutatása során üveggyöngyök maradványaira bukkant. A legvalószínűbb magyarázat szerint ételtárolók lehettek a magasabb építmények.
A régészek szerint az alkotások közül néhány több mint kétezer éves múltra tekint vissza. Egy helyi legenda szerint a laoszi mezőn óriások kupáit láthatjuk, amelyeket borivásra használtak, hogy egy nagy győzelmet ünnepelhessenek meg. A laoszi mitológia szerint a területet egykoron óriások lakták.
A kőedények zömén nincs díszítés, ám némelyik emberi arcokkal és alakokkal van kidekorálva. A korsók mellett kör alakú, faragott kövek találhatók, amelyekről úgy vélik a kutatók, hogy egyfajta fedélként használhatták őket. Ezek a fedelek az UNESCO szakértői szerint nem csupán emberalakokkal, hanem tigrisekkel és majmokkal vannak díszítve. Máig nem tudják a régészek, hogy mely laoszi civilizációhoz köthetők a rejtélyes, ám lenyűgöző kőmonstrumok. Hasonló alkotásokra bukkanhatunk egyébként Phonsavantól 900 kilométerre nyugatra Indiában is.
Nemrégiben az UNESCO felterjesztette a területet a világörökségi listára, hiszen jelentős veszélynek vannak kitéve az évezredes alkotások. A vietnami háború során az Egyesült Államok közel kétmillió tonna bombát dobott le Laoszra, amelyek tetemes része a Korsók alföldjén landolt, és sok fel sem robbant, tehát még ma is emberéletet, illetve ókori alkotásokat veszélyeztetnek. A heves bombázások ellenére a titokzatos faragványok zöme épen maradt, és az ország északkeleti régiójának egyik legnépszerűbb turisztikai attrakciójává vált, amelyet természetesen csak a biztonságos, kijelölt útvonalakon lehet megközelíteni.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
- Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
- Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
- Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
- A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
- Így működött a kádári megtorló gépezet
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt 09:50
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare 08:20
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin tegnap
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat tegnap
- Saját ifjúságának történetét íratta át a Spanyolországot egyesítő Izabella tegnap
- Keserűen vette tudomásul a Szerbia elleni ultimátumot Tisza István tegnap
- Április 27-én kezdődik a Budapest Táncfesztivál tegnap
- Ments másként! – budai tárgyak és történetek címmel nyílik kiállítás a Klebelsberg Kultúrkúriában tegnap