Újabb hiteles ábrázolást találhattak da Vinciről

Az 1505-ben Marcantonio Raimondi mester által készített metszetről Ross Duffin cleveland-i zeneprofesszor vizsgálatai után derült ki, hogy minden bizonnyal Leonardo da Vincit ábrázolja, adta hírül a Cleveland Art művészeti folyóirat. „Ez igen komoly felfedezés lehet, ugyanis valóban nagy az esély, hogy az alkotáson a reneszánsz művész zenél” - mondta Martin Kemp oxfordi történész, aki nem vett részt az újabb kutatásban, ám korábban több publikációja is megjelent Leonardóról.

Amikor a metszet 1930-ban a Clevelandi Művészettörténeti Múzeumba került, a szakértők úgy vélték, a zenélő alak Orfeuszt testesíti meg, aki a görög mitológia szerint zenéjével képes volt megbabonázni az állatokat. Ennek megfelelően a kutatók a találó, Orpheusz megbabonázza az állatokat címet adták neki. Duffin elmondása szerint onnan jött rá, hogy az alak nem a görög mitologikus szereplő, hanem Leonardo (akit Orpheusz szerepében ábrázoltak), hogy a reneszánsz idejében az Orpheusz-ábrázolások következetesen mindig borotvált fiatalként jelenítették meg a trák származású legendás dalnokot, a metszeten azonban egy középkorú, hosszú hajú, szakállas ember látható.

Duffin összehasonlította a Francesco Melzi által készített da Vinci-portréval, aki 1506-ban az ötvenes éveiben járó művész asszisztense, majd örököse lett. „A két alkotáson szereplő férfi nagyon hasonlít egymásra” - vélte a kutató, aki hozzátette: a legárulkodóbb jel az a lira da braccio nevű, vonós hangszer volt, amellyel gyakran láthatták a kortársak a művészt játszani.

1550 körül, néhány évtizeddel da Vinci halálát követően Giorgio Vasari történetíró így írt a művészről: „1494-ben Leonardo nagy megbecsülésre tett szert a milánói hercegnél, aki sokat gyönyörködött muzsikájában, így állandóan játszatta”. Majd így folytatta: „magával hozott egy zeneeszközt, amelyet saját maga épített, egy része ezüstből készült, hogy a dallamok harmonikusabbak és sokoldalúbbak legyenek, amivel felülmúlta a hercegi udvarban összesereglett zenészeket is”.

Ha a metszet valóban da Vincit ábrázolja, akkor felmerül a kérdés: hogy találkozott Marcantonio Raimondi a reneszánsz polihisztorral? „A probléma az idő és a hely” - írta Kemp. „Marcantonio korai éveiben Bolognában tevékenykedett, így fogalmunk sincs, hogy mikor és hol találkozhattak” - tette hozzá, majd elismerte: még korántsem bizonyított, hogy valóban láthatták egymást szemtől szemben.

Duffin szerint eléggé valószínű, hogy 1505-1506-ban találkoztak Milánóban, mégpedig azokban a napokban, amikor az Orpheusz című operát bemutatták. Sőt, úgy véli, elképzelhető, hogy ez esetben maga Leonardo játszotta a trák dalnok szerepét. A másik lehetőség, hogy a két művész 1509-ben Firenzében „futott össze”, amikor Leonardo odalátogatott. Ám az is elképzelhető, hogy ők ketten soha az életben nem látták egymást, és Marcantonio Raimondi a korábbi da Vinci-portré alapján alkotta meg a metszeten látható alakot.

„Nem tudjuk biztosan, hogy Marcantonio életútja valaha is keresztezte-e Leonardóét, azonban az Orpheusz megbabonázza az állatokat című metszet láthatóan egyfajta tisztelgés lehetett da Vinci zenei tudása előtt” - magyarázta Duffin.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

holokauszt

• Az életmentő svájci konzul: Carl Lutz 
• A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
• Túlzsúfolt lakások, éhezés és vég nélküli razziák – a budapesti gettó borzalmai
• Mások életéért adta sajátját Salkaházi Sára
• „Zenedobozokkal” vette fel a küzdelmet Hitler ellen a Rote Kapelle
• Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
• Már gyermekkorában tragédiák kísérték Radnóti Miklós életét
• Szenes Hanna a Szentföldön maradhatott volna, de visszatért, hogy segítsen
• Munkaszolgálatosok a keleti fronton