Gigantikus ókori kőtömböt találtak Libanonban
2014. december 2. 17:04
Német régészek megtalálták minden idők legnagyobb, emberi kéz által faragott kőtömbjét.
Korábban
A kétezer évesre becsült, még nem teljesen kiásott monolit 19,6 méter hosszú, 6 méter széles és 5,5 méter magas, tömege pedig 1650 tonna, ezzel a legnagyobb ismert kőtömb az antikvitásból.
Az ókori leletre a Német Régészeti Intézet szakemberei bukkantak a libanoni Baalbek kőfejtőjében. Az ókorban Heliopolis (a Nap városa) néven ismert település a Római Birodalom egyik legnagyobb szakrális épületcsoportja volt, a vallási központ építése másfél évszázadon át tartott, de végül nem fejezték be.
A mészkőbánya pár száz méterre helyezkedett el a templomkomplexumtól, és két másik hatalmas kőtömb található területén: az egyik 1240 tonna, a másik, a Hajjar al-Hibla, azaz a „várandós nő köve” pedig mintegy 1000 tonnát nyom. Ezen a helyen, a már kiásott Hajjar al-Hibla mellett találták meg a harmadikat is. "A csiszoltság mértéke arra utal, hogy a kőtömböt el akarták szállítani és feldarabolás nélkül felhasználni" - írják a Német Régészeti Intézet munkatársai közleményükben.
A régészek feltételezése szerint a mészkövek az i.e. 27 körüli időkből származnak, abból az időszakból, amikor Baalbek római colonia volt, s megkezdődött a vallási központ templomainak építése. A régészek ma sem tudják, hogyan szállították ezeket a monolitokat és helyezték el precízen a szakrális helyek építésekor.
Egyes kutatók azt állítják, hogy a hatalmas kőtömböket egy meg nem nevezett kultúra tagjai fektették le, még azelőtt, hogy Nagy Sándor i.e. 334-ben megalapította Heliopolist. Az újonnan felfedezett kőtömböt minden bizonnyal a templom építéséhez faragták ki, de mivel a szállításra alkalmatlannak bizonyult, otthagyták. Talán pont azért, mint a Hajjar al-Hiblát: a kőtömb egyik oldalán rosszabb minőségű volt a mészkő, ezért az építők azt gondolták, hogy valószínűleg a szállítás során összetört volna.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Bár nem vett részt a jakobinus mozgalomban, börtönbe vetették Batsányi Jánost 19:05
- A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt 17:05
- Országos állatbarát program indult el a tiszadobi Andrássy-kastélyból 16:40
- Mindenki számára tartogat programokat a Várkert Bazár fesztiválja 16:05
- A tárgyak rejtélyes eredetét is megismerhetik a látogatók az idei Műtárgyak éjszakája fesztiválon 14:20
- Középkori templomrom, puskagolyók és katonák maradványai is előkerültek Visegrádnál 11:20
- Több legenda is elterjedt Ottlik Géza legismertebb művéről 09:50
- Mindvégig a trónra készítette fel gyermekét Zita királyné 09:05