Ágyúöntés Sárospatakon

I. Rákóczi György Sárospatakon öntött ágyúi jelenlegi ismereteink szerint kivétel nélkül megsemmisültek. Az ágyúöntőház is az enyészeté lett. Az egykori műhelyépületnek, a hozzá tartozó berendezéseknek, valamint az ott zajló öntési tevékenységnek régészeti módszerekkel feltárható és dokumentálható maradványai, emlékei szerencsésen megőrződtek a föld alatt.

I. Rákóczi György ágyúöntő műhelyének sárospataki bemutatását hatéves régészeti feltárás előzte meg s igazi különlegességnek számít nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában is. A több helyiségből álló épületegyüttesben bemutatásra kerül a szinte teljesen ép, nagyméretű bronzolvasztó lángkemence és a tüzelőtér, öntőakna. A kiállítás tereit bejárva megismerhetjük az ágyúöntők életét és bepillantást nyerhetünk a kora újkori ágyúöntés technológiájának fortélyaiba.

Levéltári források szerint 1631-től több bronzágyú és harang készült a műhelyben, majd egy 1672-es tűzvész következtében gazdagon kerültek elő a feltárási munkálatok során az ágyúöntési munkák rekonstruálásához szükséges leletek, öntőminták és formák töredékei, öntőedények, különféle szerszámok, valamint néhány hibás ágyúcső töredéke is.

"Az ágyúöntő mesternek legyen jó ítélőképessége, értsen a fizikához, kémiához és a gépek tanához" - szólt a kora újkori bölcsesség, amely az ideális mester személyét próbálta körülírni. A 16. században Európa-szerte a flamand, holland, német, itáliai és svájci öntőmesterek számítottak a legkeresettebbeknek, akik általában a harangöntésben is járatosak voltak. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem (1630-1648) idején főként németeket alkalmaztak, ám egyre több magyar szakember is feltűnt az erdélyi uralkodó sárospataki, valamint gyulafehérvári műhelyében.

Az olvasztás a 17. században lángkemencékben történt meg, ahol száraz, egyenes és görcs nélküli, lehetőleg gyantás és gyorsan égő fát alkalmaztak. Az időtartam a fém mennyiségétől függött, 10 tonna fémet például 8 óra alatt lehetett az olvadáspontig felhevíteni. A következő szakasz az öntőminta, majd az öntözőforma elkészítése volt, amelyet - miután gyertyaviasszal kikentek - függőleges helyzetben egy aknába engedtek le, köré pedig földet hánytak, hogy ne dőljön el.

Az öntés volt a legkritikusabb mozzanat, amely során megváltoztathatatlanul eldőlt, hogy milyen lesz az ágyú minősége. Miután 24 óráig hűlni hagyták, a még forró ágyút ásták ki, ami hihetetlenül ártalmas volt az egészségre, hiszen a munkások állandóan bűzös, nedves, mérgező párát voltak kénytelenek belélegezni a porral telített környezetben. Ezt követően a fúrásra került sor, amely az ágyúöntés legnehezebb munkájának számított, ugyanis ez határozta meg az ágyú minőségét, valamint a pontosságát. A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumának idén június végén megnyíló kiállítása I. Rákóczi György ágyúöntő műhelyének még részletesebb kulisszatitkaiba avatja be a kíváncsi érdeklődőt.

A másik új állandó sárazsadányi kiállításon pedig a múzeum eddig raktárakban őrzött gazdag néprajzi gyűjteménye kerül bemutatásra. Sárazsadány kistelepülés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Sárospataktól 9 kilométerre található, ahol a múzeum a falusi életmódot rekonstruáló bemutatóhely keretében ezzel az új kiállítással lehetővé teszi a látogatóknak, hogy a Tokaj-Hegyalja hagyományait, régi mesterségek tárgyi kultúráját megismerhessék.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

rejtélyek

• Máig megoldatlan a Mary Celeste kísértethajó rejtélye
• Dél-Amerikában is fosztogatott Butch Cassidy bandája 
• Máig számos rejtély övezi a sandringhami zászólalj eltűnését
• A pápai tiltás ellenére sokáig töretlen volt a szabadkőművesek népszerűsége
• Máig nem tudni, mi történt a rejtélyes módon eltűnt roanoke-i kolóniával
• Egy letűnt korszak rejtélyes mementói a Húsvét-szigeti moai szobrok