Tahiti lányok miatt lázadt fel a Bounty legénysége

A Bounty első (és utolsó) útja Tahitire vezetett, ahonnan kenyérfa csemetéket kellett a Nyugat-Indiákra vinnie. A hajó Londonból tíz hónap után érkezett meg a paradicsomi szigetre, ahol a 46 fős legénység öt hónapon át élvezhette a kellemes időjárást és a kegyeiket bőkezűen osztogató helybéli lányok társaságát. A parancsnok, a 33 éves William Bligh (aki korábban James Cook navigátora is volt) 1789. április 4-én adott parancsot az indulásra.

A matrózok egy része 24 nappal később, Tonga közelében Fletcher Christian első tiszt vezetésével fellázadt és elfoglalta a hajót. A lázadás oka pontosan ma sem ismert, de valószínű, hogy nem Bligh kemény, de abban a korban nem kirívó bánásmódját elégelték meg, hanem vissza akartak térni a tahiti lányokhoz. A kapitányt és a hozzá hű maradt 18 matrózt némi vízzel és élelemmel egy csónakba rakták, majd sorsukra hagyták őket. (A legénység egy része azért követte kapitányát, mert ha a hajón maradnak, lázadónak minősülnek, amit a törvény halállal büntetett.) A rendkívüli tengerészeti erényekről tanúságot adó Bligh az alig hét méter hosszú, nyitott csónakkal egy tájoló és egy zsebóra segítségével, csodával határos módon elvergődött a hatezer kilométerre fekvő Timor szigetére. A lázadás hírét csak Londonba visszatérve, több mint két évvel indulása után jelenthette az Admiralitásnak, amely a 24 ágyúval felfegyverzett Pandora hajót küldte a lázadók felkutatására és elfogására.

A HMS Bounty Tahiti partjainál

A zendülést vezénylő első tiszt, Fletcher Christian sejtette, hogy nem kerülhetik el a megtorlást. Amikor a visszafordított Bounty elérte Tahitit, nyolc társával, hat bennszülött férfival és 18 elrabolt nővel azonnal tovább indult menedéket keresni. Végül 1790 januárjában a távoli és kicsiny Pitcairn szigeten kötöttek ki, amelynek még fekvése is hibásan szerepelt a térképeken, s hogy a hajó ne árulja el őket (valamint hogy minden szökési kísérletnek elejét vegyék), a Bountyt felgyújtották.

A lázadók egy része azonban Tahitin maradt "vakációzni", ketten nem sokkal később meghaltak: az egyik matróz részegen lelőtte a másikat, őt pedig az áldozat tahiti feleségének családja gyilkolta meg bosszúból. Amikor a Londonból érkezett büntető expedíció 1791-ben megérkezett, négy matróz önként megadta magát (ők hűek maradtak Bligh kapitányhoz, de nem fértek be a csónakba), további tízet néhány hét alatt fogdostak össze. A Pandora ezután a Bounty keresésére indult, de nem járt sikerrel.

Hazafelé Timor partjainál zátonyra futottak, s a legénység 31 tagja mellett négy, a fenéktérben láncra verve tartott rab is megfulladt. A tíz túlélő zendülőt Londonban hadbíróság elé állították, közülük négyet Bligh közbenjárására felmentettek, hármat bűnösnek találtak, de kegyelmet kaptak, hármat viszont felakasztottak. Érdekesség, hogy hajójának elvesztése után Bligh is bíróság elé került, de ez csak formaság volt. Ő később az altengernagyi rangig vitte és az ausztráliai Új-Dél-Wales kormányzója lett. Itt alárendeltjei megint csak fellázadtak ellene, a helyőrség letette hivataláról és bebörtönözte, ezután komoly megbízatást már nem kapott.

A Pitcairn-szigeten, ahol Fletcher és társai letelepedtek, eleinte idilli élet folyt, de az angolok és a bennszülöttek hamar összevesztek. Egymást követték a csetepaték, majd a gyilkosságok, 1793-ban megölték a kis közösséget vezető Fletcher Christiant is. Az első természetes okból bekövetkezett halált csak 1800-ban jegyezték fel, s mire a szigetet 1808-ban újra felfedezték, már csak egy lázadó volt életben, aki 1825-ben kegyelmet kapott. A Pitcairn-szigeten mára megkopott a romantika: alig ötvenen laknak itt, ők csak csak négyféle vezetéknevet viselnek, az infrastruktúra fejletlen, s a világon itt a legmagasabb az egy főre jutó szexuális bűncselekmények aránya. A lakosság elöregedőben van, így az interneten keresnek vállalkozó kedvű bevándorlókat.

A Bountyn történt események persze megmozgatták a művészek fantáziáját. Már nem sokkal az események után Londonban színdarabot mutattak be a lázadásról, amelyet Lord Byron költeményben énekelt meg, azóta számos könyvet írtak róla, Orson Welles hangjátékban dolgozta fel. A zendülésről öt filmet forgattak, ezekben olyan színészek játszották a főszerepet, mint Errol Flynn, Clark Gable és Marlon Brando (Christian Fletcher), Charles Laughton, Trevor Howard és Anthony Hopkins (William Bligh kapitány).

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

hidegháború

• Meghibásodás miatt oldottak ki Kanada felett az amerikai atombombák
• Megrendítő beszédet mondott a berlini fal árnyékában J. F. Kennedy
• Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után 
• Félelmetesen közel került a világ az atomháborúhoz a kubai rakétaválság idején
• Börtönnel „jutalmazta” a róla szóló viccek terjesztőit Enver Hodzsa
• Reagan és Gorbacsov izlandi találkozójával kezdődött a hidegháború enyhülése 
• A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát
• A szovjet vezetés paranoiája 1983-ban majdnem a harmadik világháború kirobbanását okozta
• A Castro-kormányzat megdöntésére irányuló kísérlet volt a CIA egyik leglátványosabb kudarca