Történelmi emlékhely lett az MTA és a Ludovika
2014. március 31. 10:15 MTI
Öt új helyszínnel bővül a magyarországi történelmi emlékhelyek köre: a kormány döntése értelmében a budapesti Eötvös József Collegium, a mezőtúri református kollégium és könyvtár, a szatmárcsekei Kölcsey-kúria egykori helye, a Ludovika Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia is történelmi emlékhellyé válik, melyek száma így összesen 47-re emelkedik - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma szombaton az MTI-vel.
Korábban
A kultúráért felelős államtitkárság közleménye felidézi, hogy az Eötvös József Collegiumot Eötvös Loránd fizikus alapította 1895-ben magasan képzett középiskolai tanárok kinevelése céljából. A Collegium Gellért-hegyen található, 1910-ben átadott épületét Alpár Ignác tervezte, falai között a magyar szellemi élet számos képviselője tanult. A háború előtt a magyar szellemi elit nevelő intézménye volt, ahonnan országunk nagyjai és tudósai indultak útjukra. A háború után, a hatvanas évektől újjászervezett Collegium is számos tudóst és kiválóságot adott hazánknak. Az intézmény ma az ELTE szakkollégiumaként működik.
A Mezőtúri Református Kollégiumot, a Tiszántúl fontos kálvinista központját Wittenbergben tanult prédikátorok alapították 1530-ban. Muzeális értékű könyvtára mintegy 16 ezer kötetből áll. A kollégium és könyvtára az alapítása óta eltelt közel fél évezred alatt mindvégig az Alföld meghatározó szellemi központja volt. 1948-ban államosították, majd a gimnáziumi képzést is megszüntették, amely csak az után indult újra, hogy a református egyház 1992-ben visszakapta az intézményt.
Szatmárcsekén állt Szatmár vármegye egyik legrégebbi családja, a Kölcseyek egykori kúriája. Itt élt 1815-től 1838-ban bekövetkezett haláláig Kölcsey Ferenc és itt írta a magyar nemzeti himnusszá vált versét. Síremléke a szatmárcsekei temetőben található.
A Ludovika Akadémia Pollack Mihály tervei alapján 1830 és 1836 között épült, klasszicista stílusú épület, mely 1872-től a magyar honvédtisztképzés színteréül szolgált. 1945 után tisztképző lett, illetve felsőoktatási intézménynek, majd a Magyar Természettudományi Múzeumnak adott otthont. 2014-től a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusaként áll a köz szolgálatában.
A Magyar Tudományos Akadémia megalapítására gróf Széchenyi István az 1825. évi országgyűlésen birtokainak egyévi jövedelmét ajánlotta fel. Az intézmény a 19. századi magyar nemzetépítés kiemelkedő fóruma lett, eszméje a reformkor és a modern Magyarország születésének központi gondolata, a mai napig állandó hivatkozási pont - áll a közleményben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2015
- Az amerikai elnökök rettegett ellensége: a "húszéves átok"
- Különös kapcsolatban állt az égiekkel "Erdély Gödöllője"
- „A halál oka ismeretlen” - rejtélyes halálesetek a szocializmus évtizedeiből
- Aki egy ültő helyében száz kisfröccsöt is megivott
- Különös halálesetek a tudomány és a művészet világából
- Férfiaktok és romantikus novellák - hét diktátor furcsa hobbival
- Mit keresett Buffalo Bill Magyarországon?
- Ami kenterbe veri a Trónok harcát: Árpád-házi rémhistóriák
- Az athéni, akinek a fejére esett egy teknős
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 2024.04.24.