Hazatérnek a kínai "önkéntesek" maradványai Koreából

A hagyományosnál jóval kisebb koporsókat és a katonák holmiját Szöul hivatalosan átadta a kínai delegációnak, a ceremóniát a Szöultól ötven kilométerre lévő Incheon nemzetközi repülőtéren tartották. A kínai "önkéntesek serege" a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak Korea) hadseregét támogatva harcolt a dél-koreai és az Egyesült Államok által vezetett erők ellen. A tűzszüneti megállapodással zárult háborúban több tízezer kínai katona vesztette életét.

A földi maradványok átszállítását Pak Gun Hje dél-koreai államfő ajánlotta fel tavaly júniusi kínai látogatása alkalmával a jó kapcsolatokat kifejező gesztusként. A katonák tetemét a két Koreát elválasztó határtól délre egy dombon, az "ellenség temetőjében" hantolták el 1996-ban, többségüket nem azonosították.

A China Daily című angol nyelvű lap internetes oldala képes beszámolót közölt az eseményről és hozzá kapcsolódóan egy írást a pekingi Népi Egyetem dél-koreai vendégprofesszorának tollából. A szerző szerint a katonák földi maradványainak hazatérése és elhelyezésük a senjangi állami temetőben az egykor szemben álló felek közötti kapcsolatok előremutató jele.

A cikkből kiderült az is, hogy Ro Mu Hjon elnök korábban már felajánlotta a földi maradványok visszaszállítását, de Peking akkor nem reagált erre. A szerző utal rá, kínaiak százezrei halhattak meg koreai földön, s ez volt az első ilyen alkalom. Bár kis lépésnek tűnik, úgy vélte, sikerült még közelebb hozni a két nemzetet.

A kínai társadalomtudományi akadémia kutatója a lapban szintén azt a véleményét fogalmazta meg, hogy a lépés a kínai halottak napjához közeledve különösen jelentőségteljes. Piao Csien-ji emlékeztetett arra, hogy az ázsiai kultúrában a születés és a halál a két legfontosabb dolog, a katonák hazatérése olyan, mint "az elhullott levelek visszatérése a gyökerekhez".

A második világháború végén, amikor az Egyesült Államok ledobta két atombombáját Japánra, a Szovjetunió vezetője, Joszif Sztálin nyomban a Koreai-félszigetre küldte csapatait. Az Egyesült Államok azonban nem akarta, hogy a teljes félsziget szovjet befolyás alá kerüljön, ezért azt javasolta, hogy a 38. szélességi foknál húzzák meg a határt. Sztálin ezt elfogadta.

Kínai történészek szerint Kim Ir Szen akkori észak-koreai vezetőt 1950-ben titkos moszkvai tárgyalásra hívta Sztálin, akitől jóváhagyást kapott a háború megindítására, de csak úgy, hogy ha Mao Ce-tung is a terv mellé áll. Mao állítólag kényszerhelyzetben érezte magát és rábólintott a tervre. A harcok a két Korea között 1950. június 25-én törtek ki. A háborúban Észak-Koreát a Szovjetunó és Kína támogatta, Dél-Koreának pedig az ENSZ 15 állama küldött katonai támogatást. A három éven át tartó harcok végén a két Korea határát ismét a 38. szélesség fok mentén határozták meg. A háborúnak becslések szerint csaknem 3 millió halottja volt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2022

• Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
• A mozsgói Biedermann-kastély
• Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
• A rivaldafényt kerülő Apró Antal
• A holokauszt soproni mártírjai
• Hét híres királygyilkosság
• Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
• A Duna egykori halcsodái
• Szomorú szerelem a szabadságharc idején