Gyíkot ettek a középkori arabok
2014. március 11. 21:07
A mai Szaúd-Arábia területén élő arab nomádok gyíkokat ettek, hogy biztosítsák a szükséges fehérjebevitelt - sugallja egy új kutatás.
Bár a középkori történeti és antropológiai források egész sora utal a sivatagi gyíkok emberi fogyasztására Arábiából, immáron régészeti bizonyítékok is megerősítik, hogy e hüllő olykor a középkori arab menü része volt - állítja Hervé Monchot, a párizsi Sorbonne zooarcheológusa. A gyíkokat minden valószínűséggel gazdag fehérjeforrása miatt fogyasztották - teszi hozzá Monchot.
A zsidó valláshoz hasonlóan az iszlám is szigorúan szabályozza, melyek a megengedett (helal/halal), vagy a tiltott (haram) ételek. Tisztátalan a vér, a döghús, a sertéshús, illetve minden olyan állat, amelynek karma van, illetve amely húst eszik, valamint amely felett nem hangzott fel Allah neve.
A Mohamed életéről, személyéről és tanításairól, illetve más korabeli muzulmánok tetteiről és szavairól összegyűjtött, szájhagyomány útján terjedő hadíszokban olvashatjuk, hogy a nomád beduinok is ettek gyíkot; bár maga a próféta nem élt e szokással, kategorikusan nem tiltotta a hüllők fogyasztását.
A 11. században élt perzsa utazó, Nasir Kusra így írt egyik művében: "Amint utazótársai megpillantották a gyíkot, megfogták, megölték és megették". A későbbi európai úti beszámolók szintén megemlítik, hogy a hüllőket megették a helyiek, ahogy arra is találunk utalást, hogy bőréből dohányerszényt készítettek.
Monchot és kollégái Szaúd-Arábiában, a nadzsi síkságtól keletre levő ősi körzetben, az i.e. 2. századtól az 1800-as évekig lakott al-Jamamában végeztek ásatásokat. Az egykori mecset területén a teve- és kecskecsontok mellett 145 gyík maradványát, főleg az egyiptomi tüskésfarkúgyík (Uromastyx aegyptia) csontjait tárták fel. Eme gyíkfajta akár a 70 centimétert is elérheti, s az egész Közel-Keleten honos.
Gyíkcsontokat az egész korszakból találtak, az egyik csonton látható vágásnyom pedig azt támasztja alá, hogy a hüllőket feldarabolták és megették - olvasható a Journal of Archaeological Science február 26-i számában publikált tanulmányban. Monchot azonban hangsúlyozza, hogy a történeti források és régészeti bizonyítékok ellenére ez még nem jelenti azt, hogy a gyík gyakran került volna a nomádok asztalára.
"Meg kell különböztetnünk a beduinokat, akik miközben vándorolnak, még ma is esznek gyíkokat, mivel azok könnyen elérhető fehérjeforrást jelentenek, illetve a városi populációt, amely egyáltalán nem fogyaszt hüllőket" - magyarázta a kutató.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
- 26 éves az Európai Unió
- Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
- Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
- A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
- 10 tény a ruandai népirtásról
- 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
- Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
- Viták a közös európai történelem kapcsán
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán tegnap
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön tegnap
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után tegnap