Európaiak voltak a minósziak

„Most már tudjuk, hogy az első fejlett európai civilizáció megalkotói valóban európaiak voltak” – közölte George Sztamatoannopoulosz, a Washingtoni Egyetem genetikusa, aki a Nature Communications tudományos folyóirat május 14-i számában számolt be a kutatás eredményeiről. Genetikusok ebben négyezer éves, Krétán talált maradványok DNS-eit hasonlították össze a közelmúltban elhunyt és ma élő európaiak és ázsiaiak örökítőanyagaival. „Nagyon hasonlítanak a neolitikum kori európaiakhoz és a ma élő krétaiakhoz” – tette hozzá Sztamatoannopoulosz.

A minószi civilizáció (más néven krétai civilizáció) eredete sűrű homályba vész. Aranykora az i. e. 2700 és i. e. 1450 közötti időszakra tehető, ami elsősorban a páratlan szépségű palotaépítésekben mutatkozott meg. A bronzkori civilizáció virágzásának egyik fontos összetevője a tengeri kereskedelem volt. I.e. 1500 körül azonban a civilizáció már romokban hevert, aminek oka a Thira (ma Szantorini) szigetén bekövetkezett vulkánkitörés és szökőár, esetleg a beözönlő mükénéiek támadása lehetett.

A minósziak emlékét leginkább a félig bika, félig ember Minotaurusz emléke őrizte meg. A mítosz szerint mielőtt Kréta uralkodója, Minósz királlyá lett volna, jelet kért Poszeidóntól, hogy vajon ő vagy fivére lesz-e az uralkodó. Poszeidón Minósznak jósolta a királyságot és ennek jeléül egy fehér bikát küldött, amelyet Minósznak fel kellett volna áldoznia a jóslat beteljesülésekor.

A fehér bika szépségétől elbűvölt Minósz nem így tett, mire Poszeidón éktelen haragra gerjedt és őrületet küldött Minósz feleségére, Pasziphaéra, aki beleszeretett a bikába. Daidalosz segítségével Pasziphaé megtalálta módját, hogy egyesüljön a bikával – ennek a násznak az eredménye lett Minótaurosz, akit Minósz a knósszoszi palotájában megépített óriási labirintusba zárt.

Knósszosz feltárása és felfedezése, a krétai piktografikus írásmódú feliratok megtalálása és általában a bronzkori civilizáció kutatása Sir Arthur John Evans brit régészhez köthető. A neves archeológust teljesen ámulatba ejtette a minószi civilizáció fejlettsége, a minószi és az egyiptomi művészet nagyfokú hasonlósága, és úgy gondolta, hogy az nem is fejlődhetett ki magától a szigeten. "Ezért gondolta azt, hogy a kultúrát Líbiából vagy Egyiptomból importálhatták" – fejtegette Sztamatoannopoulosz.

Hogy megerősítsék vagy cáfolják Evans elméletét, a kutatók a krétai Lassithi-fennsík barlangjaiban talált, 4400-3700 éves csontok DNS-eit vizsgálták meg és hasonlították össze a csak az anyán keresztül öröklődő mitokondriális DNS-eket 135 európai és ázsiai mintával. A genetikai hasonlóság így azt jelenti, hogy a minószi civilizációt nem afrikai bevándorlók, hanem a helyiek építették fel, a művészeti párhuzam pedig a gyakori kulturális érintkezések eredménye volt.

A felfedezés azt sugallja, hogy az első minósziak az Anatóliában élt földművelő közösségből érkeztek, s hozták be magukkal a fejlett neolitikus életmódot, az állattenyésztést és növénytermesztést. Ha elméletük megállja a helyét, akkor ez azt jelenti, hogy a minósziak egy proto-indoeurópai nyelvet beszéltek, egy olyan nyelvet, amely az anatóliai földművesek által használt nyelvből alakult ki. Így tudva azt, hogy a minószi nyelv indoeurópai gyökerekkel bír, a kutatók remélik, hogy előbb-utóbb sikerül kibetűzniük eddig megfejthetetlennek bizonyuló írásukat, a lineáris A-t.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2012

• Öveges professzor, mindenki fizikatanára
• Tabutörő stációk: Szexuális forradalom – szexuális ellenforradalom
• A japán-amerikaiak internálása a második világháborúban
• Vietnam öröksége - Irak árnyéka
• Szex, szerelem, testiség a szocializmusban
• Balatonederics: A fekete kastély kísérteties históriája
• Variációk Fidel Castro likvidálására
• Kossuth „búcsúja” prózában és versben
• Megmentésre váró hungarikumok