200 éve született Perczel Miklós honvédezredes

Bonyhádon született a német eredetű Perczel család bonyhádi ágában. Apja Perczel Sándor, az 1800-as nemesi felkelés (insurrectio) veteránja volt, akinek tizenhét gyermeke közül kilenc maradt életben, közülük Miklós és Mór, a szabadságharc tábornokai lettek a leghíresebbek. Nevelőjük Vörösmarty Mihály volt, az ő hatása alatt fejlődött ki hazafias és demokratikus érzésük.

Miklós tanulmányainak elvégzése után Baranya vármegye aljegyzője, később szolgabírója lett. Tevékeny szerepet játszott a reformkor politikai küzdelmeiben, részt vett a liberális párt harcaiban, izgatás miatt még perbe is fogták, de 1840-ben megszüntették ellene az eljárást. Az 1848-as országgyűlésen Tolna vármegye kölesdi kerületének képviselője volt, majd nemzetőr őrnagyként bátyjával együtt szervezte meg a Zrínyi csapatot.

1848 őszén belépett a honvédseregbe, részt vett a móri, majd 1849 januárjában a kassai csatában, ahol ütege teljesen megsemmisült. 1849 áprilisában bátyja alatt szolgált, később az ellenségtől elfoglalt Pétervárad, majd Arad várparancsnoka volt. Itt összeütközésbe került Damjanich Jánossal, aki engedetlenkedései miatt elzáratta.

A szabadságharc bukása után Törökországba, majd az Egyesült Államokba emigrált, ahol farmerként, később nyelvmesterként tartotta fenn magát, közben itthon távollétében (in effigie) halálra ítélték. 1857-ben bátyjával a La Manche-csatornában fekvő Jersey szigetére költözött, két év múlva visszatért az Egyesült Államokba. Az 1861-ben kezdődött amerikai polgárháborúban Iowa állam ezredeseként harcolt a déli rabszolgatartó államok ellen. Két ezred harcát is irányította, vitézségéért a fővezér Ulysses S. Grant tábornok személyesen tüntette ki, de 1864-ben skorbut betegsége miatt be kellett nyújtsa lemondását.

A kiegyezés után visszatért Magyarországra, és a kormány szolgálatába állt. 1887-ig Baranya és Pécs főispánja, 1887 és 1892 között országgyűlési képviselő volt, 1904. március 4-én halt meg Baján. Pécsett utca is őrzi emlékét a belvárosban, igaz, csak némi bonyodalom után: az utca hosszú évekig testvére, Mór nevét viselte, és így is vonult be a köztudatba, mígnem helytörténészek felhívták a figyelmet a tévedésre, és kicserélték az utcatáblát.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"