Benedek István
2012. december 11. 11:31
Budapest, 1915. január 17. – Velence, Olaszország, 1996. június 9.
Benedek Elek meseíró unokája Benedek István az első világháború közepén látta meg a napvilágot a magyar fővárosban. A kitűnő írói vénával megáldott kutató az utolsó polihisztorok egyike volt. Már gyermekkorában megjelentek írásai erdélyi gyermekújságokban, 25 évesen pedig már orvosdoktori cím birtokosának mondhatta magát.
A második világháború éveiben Csepelen kórházi orvosként tevékenykedett, a háború után pedig pszichológiát tanított a Kolozsvári Egyetemen, majd az Országos Ideg- és Elmegyógyintézet főorvosa lett. Az 1956-os forradalom után internálták, majd Budapestre visszakerülve pszichoterápiás szakrendelést vezetett.
Benedek István élete során több tudományágban is jeleskedett. Kutatta az ösztön és a bűnözés lélektani kapcsolatait, aktív túrázóként szerzett élményei hatására pedig a hegymászás történetét kezdte boncolgatni. Mindemellett számtalan munkájával gazdagította a magyar regényirodalmat, amelyek többségébe ügyesen belecsempészte a pszichológiai szálakat is.
Kutatta a darwinizmust és az élőlények eredetével foglalkozó lamarckizmust is. Érdekelte a felvilágosodás utáni francia kultúra, Rousseau-ról 1978-ban egy könyvet is kiadott. Orvostörténeti tevékenysége immáron a hatodik a sorban: Semmelweis Ignác élettörténetének megírásával az „anyák megmentője” életének és különösen halála bizonytalan körülményeinek feltárására vállalkozott. Vállalva az orvosi szakma vádaskodásait, nem fogadta el azt a tényt, hogy Semmelweis vérmérgezésben hunyt el.
A rendszerváltozás utáni évek politikai vitáiba gyakran beszálló Benedek a művelődéstörténetben és az irodalomtörténetben is maradandót alkotott. A halál az olaszországi Velencében érte a gyermektelen polihisztort.
Főbb művei:
• Csavargás az Alpokban 1958.
• A darwinizmus kibontakozása 1961.
• Természettudomány a francia felvilágosodásban 1965.
• Semmelweis és kora 1967.
• Párizsi szalonok 1969.
• Varázslás és orvoslás az azték, maya és inka birodalomban 1976.
• Hippokratésztől Darwinig 1986.
• Tibeti orvoslás és varázslás 1987.
• Ady Endre szerelmei és házassága 1992.
• Véderővita 1993.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- A kisebbségek kárára képzelte el Csehszlovákiát Beneš a második világháború után 15:05
- Számos alkalommal sebesült meg, de imádta a csatazajt Sir Adrian Carton de Wiart 14:20
- József Attila egykor betiltott kötete és Apponyi Albert emlékirata is kalapács alá került 13:20
- Megtalálták a veszprémi Szentháromság-szoborcsoport eredeti szobrait 11:16
- Sérült hangszalagja ellenére is dúskált a sikerben Frank Sinatra 09:50
- A Szondi-teszt megalkotásában is jelenetős szerepe volt Kozmutza Flórának 08:20
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád tegnap
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát tegnap