Elszigetelt populációt alkothatott a pekingi ember
2012. szeptember 14. 16:51
A Kínai Tudományos Akadémia paleoantropológiai munkatársai a hagyományos és a közelmúltban kifejlesztett háromdimenziós szkennelési technikákat felhasználva a pekingi ember koponyáinak morfológiai variációit elemezték. Kutatásaik során kiderítették, hogy a későbbi egyedek koponyái minden irányban növekedést mutatnak a régebbiekhez viszonyítva, akiknél a fejforma viszonylag állandó maradt. A vizsgálat azt mutatja, hogy a pekingi ember elszigetelt populációban élte mindennapjait.
Korábban
A pekingi ember egy gyűjtőnév azon emberszabású leletcsoport számára, amelynek maradványait Csoukoutienben (Zhoukoudian), Peking külvárosában találták meg. Az 1927-ben indult hivatalos ásatás óta a pekingi ősemberek hat koponyáját a Csoukoutien egyes számú helyszínén fedezték fel.
1941-ben Pere Teilhard de Chardin a Csoukoutienból származó Homo erectus alaktani stabilitását hangsúlyozta. Úgy vélte, nem egy egyéni anatómiai különbség mutatható ki a megtalált koponyamaradványok között. Ez a morfológiai stabilitás annak a lassúságnak a bizonyítéka, amely a biológiai evolúciót jellemzi akkor, amikor idegen elem bevándorlása nem zavarja, és nem is módosítja annak folyamatát.
Ezen elvet támasztja alá az a kutatás, amely a ZKD 5 jelű koponyát 300 ezer évvel fiatalabbra becsülte a ZKD 3 azonosító kóddal ellátott leletnél. Az előbbinél koponyanövekedést véltek felfedezni az idősebb társához viszonyítva.
„11 koponyát vizsgáltunk meg, hogy meghatározhassuk a pekingi Homo erectus evolúciós fejlődésének folyamatát. Az eredmények azt mutatják, hogy ez a biológiai folyamat nagyon lassú. A csoukoutieni ősember és társai egy elszigetelt népességben élhettek, mivel méréseink is azt mutatják, hogy nem érte őket semmilyen külső genetikai behatás” – mondta Xing Song, a kutatás egyik munkatársa.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Bár nem vett részt a jakobinus mozgalomban, börtönbe vetették Batsányi Jánost 19:05
- A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt 17:05
- Országos állatbarát program indult el a tiszadobi Andrássy-kastélyból 16:40
- Mindenki számára tartogat programokat a Várkert Bazár fesztiválja 16:05
- A tárgyak rejtélyes eredetét is megismerhetik a látogatók az idei Műtárgyak éjszakája fesztiválon 14:20
- Középkori templomrom, puskagolyók és katonák maradványai is előkerültek Visegrádnál 11:20
- Több legenda is elterjedt Ottlik Géza legismertebb művéről 09:50
- Mindvégig a trónra készítette fel gyermekét Zita királyné 09:05