Jobbra tarts!

Napjainkban a kontinensen evidensnek tekintjük, hogy a közutakon a jobb oldalon közlekedünk, ennek megfelelően balról előzünk és balra nézünk először, ha lelépünk az úttestre. A Brit-szigeteken, egykori brit gyarmatokon és a szigetországok többségén ennek fordítottja, azaz a bal oldali közlekedés van érvényben.

A közúti közlekedés szabályozására a motorizáció mind nagyobb mértékűvé válása miatt került sor. Az egyes államok külön rendeletben szabályozták a területükön a közlekedési rendszabályokat, nem volt ez másként Magyarországon sem, ahol az 1890. I. törvény 107. § értelmében „minden járművel balra kell hajtani, szembejövő járműnek balra kell kitérni, az előtte haladónak pedig jobbról kell eléje kerülni.” Egységes, országos hatáskörű szabályozást a 250.000/1929. számú belügyminisztériumi rendelet jelentett, amely gyakorlatilag a mai KRESZ (Közúti Rendelkezések Egységes Szabályozása) elődjének tekinthető, amely még szintén a bal oldali közlekedésen alapult. Magyarországon a jogszabályok értelmében tehát az út bal oldalán közlekedtek a járművek a közúti közlekedés megindulása óta.

Mint azt az alábbi 1941. májusi minisztertanácsi jegyzőkönyvből is láthatjuk, a kormányzat célja a jobb oldali közlekedés bevezetésével az európai országokkal szemben meglévő idegenforgalmi és forgalombiztonsági hátrány megszüntetése volt. Mellettük azonban további okként jelent meg, hogy az 1941. május 6-ai ülés időpontjára az ország jelentős területi gyarapodáson esett át. Nemcsak az első bécsi döntéssel visszacsatolt Felvidék (1938. november) tartozott Magyarországhoz, de az 1939 márciusában visszafoglalt Kárpátalja és a második bécsi döntés értelmében megszerzett Észak-Erdély is, nem is beszélve az 1941. áprilisi délvidéki bevonulásról.

Nyilvánvaló, hogy az anyaország és a többi terület közúti közlekedésében is gondot okozhatott az eltérő hajtás rend. Előre látható volt, hogy az átállás költségei kifejezetten magasra rúgnak: az autóbuszok átépítése, a buszmegállók és a várócsarnokok áthelyezése, jelző táblák cserélése az előzetes számítások szerint 9 millió pengőt tettek ki. A kormány tagjai elvileg hozzájárultak a jobb oldali közlekedésre való áttérésre, azaz a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter előterjesztése zöld utat kapott.

Oross András teljes cikke a kapcsolódó dokumentumokkal a MOL-on

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban