Török hadművelet a műkincsek visszaszerzésére

A diplomáciai csörtékkel kísért huzavona első állomásaként Németország valamikor 1924 és 1937 között szolgáltatta vissza a szfinxpár egyikét Törökországnak. Ertugrul Günay török kulturális és turisztikai miniszter kitörő lelkesedéssel fogadta, hogy a második darab is megérkezett az országba. „Ez a régészet nagy napja” – mondta.

Törökország az egyik legtöbbet költ a világon régészeti feltárásokra, s elkötelezett az ország területéről származó, de jelenleg más állam múzeumában található műkincseinek visszaszerzése iránt; csak ebben az évben eddig 1900 lelet került vissza, 2007 óta pedig háromezer, ebből több mint ezer érme volt.

Jelenleg 122 ásatás folyik török régészek vezetésével, 46-ot pedig külföldi szakemberek irányítanak. Günay fontosnak tartotta elmondani, hogy Törökország mára teljesen magáévá tette anatóliai örökségét, s meg is kívánja védeni azt – legyen az prehisztorikus, muszlim, zsidó vagy keresztény emlék.

Fontos persze az is, hogy Törökország láthatóvá tegye a felfedezéseket, amivel könnyen az országba lehet csábítani a turistákat. Ezt jelzi, hogy egyre többet költenek a múzeumok modernizálására. De Günay legutóbb például a kádesi béke előtt emelt kalapot, amikor a történelem egyik legelső, az egyiptomiak és a hettiták között köttetett írásos békeegyezményről szóló emlékművet leplezett le.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Biblia

• Mit tudhatunk valójában a rejtélyes frigyládáról?
• Károlyi Gáspár Bibliája felbecsülhetetlenül mérföldköve a magyar irodalmi nyelv fejlődésének
• A maga korában katonai zseniként ismerte a világ a Ben-Hur szerzőjét
• Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint
• Krisztus megkeresztelésének emlékét őrzik a vízkereszti hagyományok
• Pontos számítások helyett a hagyomány határozza meg Jézus születésének napját
• Néhány perc alatt, rekordáron elkelt a legkorábbi ismert héber Biblia
• A világ legrégebbi ismert Bibliáját állítják ki Tel-Avivban
• A középkorban pontosan kiszámolták a teremtés kezdetének dátumát is