Picasso, Cézanne, Matisse és a Steinek
2011. október 5. 11:28 MTI
A festészet története egyben a műgyűjtés regénye is. Ezt kívánja bizonyítani a párizsi Grand Palais szerdán nyíló kiállítása, amely már címében is egy sorba helyezi a festészet óriásait és műveik gyűjtőit: A Steinek kalandja, Cézanne, Matisse, Picasso...
Korábban
A három pont arra utal, hogy még sok nagy tehetséget karoltak fel a múlt század elején Párizsba érkezett fiatal amerikaiak, akiknek neve már azért is ismerős a művészetbarátok körében, mert a festők, akiknek műveit vásárolták, gyakran le is festették őket az utókornak.
A kor festőinek műveit sok Párizsban letelepült tengeren túli gyűjtötte, de a Steinek kiemelkedő helyet foglaltak el közöttük is. Szüleik halálával 1891-ben már fiatalon önállóvá váltak. San Franciscóban vásárolt ingatlanaik jövedelméből éltek, de nem voltak különösebben gazdagok, viszont páratlan kíváncsiság élt bennük, biztos érzékkel és merészen vásárolták a formabontó újító festők vásznait - emelték ki a francia lapok beharangozó írásaikban.
Léo Stein (1872-1947) és húga, Gertrude (1874-1946) az 1900-ban a rendezett világkiállításra érkeztek Párizsba, beleszerettek a városba és elhatározták, ott maradnak. 1904-ben bátyjuk, Michael (1865-1938) is csatlakozott hozzájuk. A Steinek az I. világháború előtti Párizs bohém világának ismert alakjai és mecénásaivá váltak. Michael Stein és felesége, Sarah szombatonként este 6-tól 9-ig fogadta a Madame-utcai szalonjában a művészeket, irodalmárokat, akik aztán átvonultak a Fleurus utcába, ahol Léo és Gertrude látta vendégül otthonában a kor hírességeit, hogy együtt csodálják az új vásznakat.
Ezeken az estélyeken ott kavargott számos amerikai, olasz, német művész és mecénás, megannyi francia festő, de költő és író is, már csak azért is, mivel Gertrude Stein maga is ismert írónővé vált. Megfordult a híres szalonokban Braque, Man Ray, Apollinaire, Duchamp, de megannyi amerikai író, Hemingway, Scott Fitgerald és sok híressé vált társuk is.
Az aranykort az első világháború kitörése törte meg. Léo Stein elhagyta Párizst, Michael és Sarah a háború után Párizs közelében egy Le Corbusier által épített avantgárd villába költöztek. Folytatták művészetpártoló munkájukat. A Grand Palais-ben 250 alkotással szereplő gyűjtemények anyagának zöme még a század elején került a Steinek tulajdonába. (Több Stein-gyűjtemény volt, hiszen mindegyikük külön kollekciót épített fel az évek során).
Léo 1914-ben végleg elhagyta Párizst és csak néhány Cézanne- és főleg 16 Renoir-képet vitt magával, mivel ekkor már az utóbbiakat vásárolta elsősorban, viszont minden Picassót Gertrude-nak adott át. A Grand Palais kiállításán az egyik legszebb terem közepére a Picasso által Gertrude-ról - és neki - 1907-ben festett kép került, két oldalán a zseniális művész két olyan portréjával, amelyet viszont Léo vásárolt meg annak idején.
Matisse-ra nagy hatást gyakorolt Michael és Sarah távol-keleti nyomatgyűjteménye és Sarah rajongása a kínai és perzsa anyagokért, amelyekkel asztalait borította. Sarah volt az is, aki 1908 és 1910 között támogatta Matisse festőakadémiájának létrehozását - ő maga is festészeti leckéket vett a mestertől. Michael és Sarah "élete tragédiájaként" élte meg, hogy 1917-ben kénytelenek voltak eladni 19 Matisse-képet, ezeket egy berlini kiállításra kölcsönözték, de már nem tudták visszahozatni a német fővárosból. A háború után már olyan magas volt az áruk, hogy soha többé nem tudták visszaszerezni ezeket a vásznakat.
A Grand Palais termeiben 2012. január 16-ig megtekinthető kiállítást a francia állami képtárak, a Grand Palais, a New York-i Metropolitan Múzeum és a San Franciscó-i Modern Művészeti Múzeum összefogásával rendezték meg. Anyagát már bemutatták San Franciscóban, Párizs után pedig New Yorkban elevenítik fel a Steinek és gyűjteményeik izgalmas történetét.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor magazin 2018. különszám
- Hitler és a nők
- Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
- Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
- Petőfi halála és a túlélés költői
- Kádár János és az ő Piroskája
- A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
- Vágy és vezeklés
- Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
- Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád tegnap
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát tegnap
- Egyre súlyosbodó betegsége ellenére haláláig alkotott Alphonse Daudet tegnap
- A Városliget arculatához is hozzájárult az ezeréves Magyarország megünneplése tegnap
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét tegnap
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők tegnap
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa tegnap
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya 2024.05.12.