450 éves a moszkvai Vaszilij Blazsennij székesegyház
2011. július 14. 09:46 MTI
Moszkvában megünnepelték a Vörös teret díszítő Félkegyelmű Vazul - ismertebb, orosz nevén a Vaszilij Blazsennij - székesegyház felépültének 450. évfordulóját.
Korábban
A különböző mintázatú, színű és méretű kupolákkal díszített, szinte meséből valósággá vált templomot Rettegett Iván orosz cár építtette hálaként a kazanyi tatár kánság felett 1552-ben aratott győzelem és Kazany bevétele emlékére. Az építkezés 1555-tól 1561-ig tartott, és eredetileg a Pokrovszkij (Istenanya oltalma) elnevezést kapta, mivel ezen az ünnepen, október 2-án indult meg a hadjárat győztes csatája.
Egyes források szerint az uralkodó úgy akarta, hogy minden győztes ütközet emlékére épüljön templom, mások szerint, hogy minden diadalmas csatára emlékeztessen kupola. Az építők a feladatot úgy oldották meg, hogy nyolc összetapadó templomot építettek. A központi elem egy 57 méter magas, kicsi, arany hagymakupolában végződő torony, ezt veszi körül a színpompás kupolájú többi kis templom, amelyeket a csaták napjának védőszentjeiről neveztek el. A fantasztikus mintázatú és színű kupolákat a XVII. században építették, a korábbiakról nem tudni.
Az építményt állítólag Vazul sírja felett húzták fel. Vazul 1469-ben született a ma már Moszkva belső részén lévő Jelohovóban. Parasztcsaládból származott, és csizmadiának tanult, de 16 éves korában egyszerre csak felfedezték látnoki képességeit, és azt követően a mélyen tisztelt moszkvai félkegyelműek egyikeként élte életét. Meztelenül, csupán önsanyargató láncokban mászkált, nem volt hajléka, a szabad ég alatt aludt telente is, és megtartott minden böjtöt. Meglátta és leleplezte a hazugságot és a képmutatást, és a rettegett cárt sem kímélte prédikációiban.
A kortársak szerint Vazul volt szinte az egyetlen ember, akitől félt Rettegett Iván cár (1530-1584). Erre utal az is, hogy Iván Vazult közvetlenül a Kreml mellett temettette el, teljes udvartartásával megjelent a temetésen, sőt bojárjaival maga is vitte koporsóját, amikor a szent ember 1552-ben meghalt.
Vazult, avagy oroszul Vaszilijt 1588-tól kezdték csodatevőnek tekinteni. Ekkor a Vörös téri templomhoz Vazul sírja fölé építettek tiszteletére még egy kis kápolnát, ahol ezüst ereklyetartóban elhelyezték maradványait, és azóta emlegetik az Istenanya Oltalma-templomot Vaszilij Blazsennij néven, amelyben a blazsennij boldogot és félkegyelműt is jelent.
Vazul feljegyzett csodái számosak, sokszor igen hétköznapi eseményekhez, jelenségekhez fűződnek. Például egy vásárban szétdobálta egy pék kalácsait, mire a pék beismerte, hogy krétával és mésszel "gazdagította" a lisztet. Külön érdekes a templom építésének története: valójában nem tudni, kik építették. A művet két orosz építésznek, Barmának és Posztnyiknak tulajdonítják, de egyes kutatások szerint egyetlen személyről van szó. A legenda szerint a csodás templom felépülte után Rettegett Iván megvakíttatta az építőket, hogy nehogy másutt megismételhessék remekművüket.
Egyes feltételezések szerint a templomot külföldi mesterek építették, és az épületen sok jel utal arra, hogy tervezője a nyugat-európai építészeti hagyományokat is figyelembe vette. Egy holland utazó a XVIII. században azt írta, hogy olasz mesterek műve, egy orosz építészettörténész szerint pedig számos érv szól angliai vagy német építészek mellett.
Ezt a feltételezést sok kutató szerint alátámasztja, hogy a székesegyház konstrukciója megfelel a Leonardo da Vinci által ajánlott "ideális templom" tervének, amelyet a reneszánsz idején épült számos nyugat-európai templomban érvényesítettek. Mindenesetre a születésnapra felújított Vaszilij Blazsennij-templom, a Vörös tér ékszere most még a szokásosnál is szebb. A keddi születésnapon ingyen volt látogatható, és még a Google is megemlékezett az évfordulóról a címoldalán egy grafikával.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
régészet
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait
- Hosszú várfogság után vált a magyar régészet atyjává Rómer Flóris
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Kulturális központtá alakítják át a felújított gyalui várkastélyt
- Visszaadnák a Mikó-vár történelmi arculatát
- Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője
- Így buktak el az iráni sivatag ősi városai
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap