Szándékosan törhették el a kéroszi márványokat

A gyönyörű, de több ezer darabból álló bronzkori szobrocskák egy a felszínhez közeli aknában, a korábban szinte csak a kecskék által lakott görög szigetről, Kéroszról kerültek elő. A Cambridge-i Egyetem kutatásának eredménye hamarosan az Égei-tengeri régióban fekvő sziget egyik legnagyobb, 4500 éves rejtélyére deríthet fényt.

Minden valószínűség szerint Kérosz volt a végállomása annak a rituális ceremóniának, amely során a Kikládok-szigetcsoporton élő zarándokok összetörték az értékes műtárgyakat, majd az így keletkezett darabokat eltemették. „Úgy gondoljuk, hogy a szobrok és más műremekek összetörése egy rituálé részét képezte, Kéroszt pedig azért választották, hogy az itteni szentély őrizze meg a darabokat” – nyilatkozta a legutóbbi ásatások vezetője, Colin Renfrew.

A történet 1963-ra nyúlik vissza. Az akkor még hosszú hajat viselő, tudományos pályájának legelején járó – ma már lovagi cím büszke tulajdonosa – Renfrew egy görög halászhajóba pattant, miután fülest kapott, hogy a közelben egy az érdeklődésére számot tartó régészeti lelőhely terül el. „Teljesen ledöbbentem, amikor megláttam a márványból készült tálakat és szobrokat” – nyilatkozta Renfrew.

A maradványokból rengeteg található a Kikládoknál, a British Museumban is megtekinthető szobrok pedig olyan művészeket inspiráltak, mint Pablo Picasso, Constantin Brancusi és Henry Moore. Szinte az összes kéroszi szobor darabokban van, a régészek eleddig több ezer márványváza darabot és több száz szobormaradványt találtak, combokkal, kezekkel és meghosszabbított lábakkal.

Bő két évtizednek kellett eltelnie, hogy Renfrew ismét – mint már az egyetem régészprofesszora – ásót fogjon, és újra megkezdődjön Kérosz feltárása. A professzor ekkor feltételezett először szándékosságot a műtárgyak összetörésében. 2006-ban Renfrew egy még érintetlen régészeti lelőhelyen (Daszkalio) eltemetett szobrokra bukkant; a régészprofesszor és csapata az ott talált bronzkori házról geológiai vizsgálatok segítségével megállapította, hogy az építéséhez szükséges márványokat a tengeren szállították a szigetre.

Renfrew szerint a szigetlakók rendszeres időközönként vitték magukkal a márványokat, maga a folyamat pedig egy rituálé részét képezte. Minderre 4-500 évig, egészen i.e. 2000-ig került sor, a részletek azonban még meglehetősen homályosak, a professzor szerint erre a jövőbeli kutatások adhatnak választ.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Demográfiai és etnikai változások Magyarországon a XVIII. században
II. Népesség, település, életmód

• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A másfél évszázadnyi török uralom mérlege