Mallorca megkövette az inkvizíció során kivégzett zsidókat
2011. május 10. 14:06 The Daily Telegraph
A mallorcai az első önkormányzat, amely bocsánatot kért a spanyol inkvizíció során kivégzett zsidókért – évszázadokkal az események után.
Korábban
Francesc Antich, a Baleár-szigetek regionális elnöke hivatalos közleményben fejezte ki sajnálatát a gyilkosságokat illetően; zsidó szervezetek szerint ilyenre először került sor. „Ide merünk jönni, hogy bevalljuk azokat a súlyos igazságtalanságokat, amelyeket azok a mallorcaiak szenvedtek el, akiket vallási nézeteik miatt megvádoltak, üldöztek és kivégeztek” – mondta el Antich egy Palma de Mallorca-i emlékhelyen.
A 15. század végén Ferdinánd spanyol király és Izabella királyné állította fel a spanyol inkvizíciót, amelynek célja a rekonkviszta után megmaradt iszlám és zsidó maradványok felszámolása volt. Az elkövetkező két évszázadban több ezer eretneknek tartott személyt küldtek máglyára. A zsidóknak két választása volt: áttérni vagy elmenekülni – akik az utóbbit választották, azok a peremterületeket vették célba, míg az átkeresztelők titokban továbbra is gyakorolták zsidó vallásukat.
1691-ben harmincnégy zsidót végeztek ki, testüket máglyára vetették, míg három társukat – köztük egy rabbit – élve elégették. Antich szerint a hivatalos bocsánatkérésre azért volt szükség, hogy feltárják Mallorca „történelmének sötét múltját”, s elítéljék azt az erőszakot és diszkriminációt, amit az áttérteknek kellett több évszázadon keresztül átélniük. A sziget lakossága nagyrészt katolikus vallású, de mintegy 15 ezren vannak, akik zsidó felmenőkkel bírnak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 2024.04.23.
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 2024.04.23.