Sikeresek a francia múzeumok, de túl sokat költenek

Mint a Le Figaróban olvasható, a jelentést alighanem fogcsikorgatva fogják fogadni a nagy múzeumok vezetői, akik "intézményük hírneve okán külön kasztnak tekintik magukat". A francia számvevők elismerik, hogy 2000 és 2010 között a Louvre, Versailles, az Orsay-múzeum és megannyi társuk épült-szépült, bővítette gyűjteményeit és kulturális választékát, látogatóinak seregét, de az ellenőrző testület szerint mindez még nem jelent sikeres kultúrpolitikát.

Az elmúlt évtizedben ugyanis a múzeumoknak szentelt közpénz a különböző pénzügyi kedvezményekkel együtt legalább 70 százalékkal nőtt - ami messze meghaladja a többi szektor beruházásainak gyarapodását. A múzeumokra fordított összegek háromszor olyan gyorsan nőttek, mint az állami költségvetés. Márpedig, szögezték le a szigorú ellenőrök, ez a gyakorlat, tekintettel a büdzsé helyzetére, ma már nem folytatható.

Több intézmény, köztük a Louvre és a Chambord-palota autonóm szerv lett, amitől azt várták, hogy csökkenni fog az állami támogatás, ám az ellenkezője történt. 2006-ban a múzeumok saját bevételei még a kiadások 43 százalékát fedezték, 2009-ben már csak 39 százalékát.

2003-tól lehetővé tették a múzeumok szponzorálását, ezt jelentős, az amerikai gyakorlatnál is nagyobb pénzügyi kedvezményekkel ösztönözték - de a számvevők szerint a pénzügyminisztérium nem ellenőrizte elég szigorúan a mecenatúra hatásfokát. Ugyancsak problémát láttak abban, hogy az állami kulturális beruházások túlságosan a fővárosra és Párizs közelebbi szomszédságára koncentrálódnak. Igaz ugyan, hogy a legismertebb múzeumok ebben a térségben találhatók, ám támogatásuk a vidéken található ezernyi létesítmény rovására történik. S ha igaz is, hogy megnyílt a Pompidou-központ metzi, illetve a Louvre lens-i fiókja, ezeket nagy mértékben a helyi közösségek, önkormányzatok pénzelték.

További gond, hogy a látogatottság növekedése elsősorban a külföldi turistáknak és a párizsiak fokozott érdeklődésének köszönhető: a bírálók szerint fontos rétegek maradnak távol a múzeumoktól. A Számvevőszék dicséretesnek tartja, amit ezek az intézmények az iskolák, a diákok érdekében tettek, ez azonban önmagában nem elég. A 26 éven aluliak Franciaországban két év óta térítésmentesen látogathatják a közgyűjteményeket. Ezt az újítást a múzeumok korántsem fogadták lelkesen, másrészt a rendszer nem is működik jól: 2010-ben például az állam 19 millió euróval nagyobb összeget folyósított kárpótlásként annál, amennyi bevételtől a kedvezmény megfosztotta az intézményeket.

A számvevők mindezen túl úgy találták, hogy a francia kulturális minisztérium meggyengült: hiányolták az országos irányítást, kevesellték az intézmények közötti együttműködést. A jelentés problematikusnak tartja, hogy a minisztériumnak nincs elég széles jogköre az autonómmá nyilvánított nagy múzeumok tekintetében. Frédéric Mitterrand kulturális miniszter válaszul egy interjúban annak a véleményének adott hangot, hogy az autonómia "még nem függetlenség" - és leszögezte, hogy amióta ő áll a tárca élén, e téren sok minden megváltozott.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Magyarország politikai intézményrendszere és választási rendszere
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A rendszerváltoztatás belülről
• Kilincs a túloldalon
• Kormányzás ellenszélben