Szecessziós nagymesterek a Nemzeti Múzeum kerítésén
2011. március 23. 16:22
Kerítéskiállítás formájában mutatkozik be a szecesszió három nagy építésze, Antoni Gaudí, Lechner Ödön és Victor Horta életműve szerdától a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) körúti frontján, a magyar EU-elnökséghez kapcsolódva.
Korábban
Nem szokványos műfaj Budapesten a kerítéskiállítás, a Magyar Nemzeti Múzeum azonban jóval több magánál az épületnél, hiszen az intézménynek szerves része a múzeumkert is annak Ybl Miklós tervezte kerítésével - emlékeztetett a szabadtéri utazótárlat szerdai megnyitóján Rezi-Kató Gábor, az MNM főigazgató-helyettese.
Hammerstein Judit, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium helyettes államtitkára elmondta: a 45 darab, 1,5-szer 1,5 méteres fotóból álló anyag először Barcelonában, a Sagrada Familia székesegyház kerítésén mutatkozott be, május 3-ig a budapesti Múzeum körúton látható, majd június 30-ig a brüsszeli Városi parkba látogatók találkozhatnak vele. Mint hangsúlyozta, a szecesszió, bár Európa országaiban különböző neveken ismerik, mégis nagy, közös élményt jelentett az előző századfordulón.
Gaudí, Lechner és Horta életükben soha nem találkoztak, építészetüket mégis számos vonás köti össze, a kiállítás pedig ezeken keresztül teremt kapcsolatot Spanyolország, Magyarország és Belgium három "szecessziós nagyvárosa között" - jegyezte meg a kultúráért felelős helyettes államtitkár.
Az utazótárlat koncepciójának kidolgozója, Keserü Katalin szerint a kezdeményezés talán Budapestnek is segít abban, hogy jobban figyeljen saját szecessziós értékeire. A főkurátor elmondta: a kiállítás az építészet és a természet közeli kapcsolatára épült, mivel ez a gondolat éppen a 19. század végén jelent meg. Nagy városi parkok jöttek létre, a városlakók tömegesen indultak kirándulni és az építészetben is megjelentek az organikus formák.
Az Astoria irányából érkezőket a Gaudí által tervezett Güell park sárkányos kapujának részlete fogadja, majd a három alkotó összesen 23 épületének 15-15 fotója vezeti be a közönséget a szecesszió építészeti gondolkodásmódjába. A hat nyelvű feliratokkal ellátott szabadtéri táblák olyan épületek részleteit idézik fel, mint a barcelonai Sagrada Familia, a Güell-birtok, a brüsszeli Hotel van Eetvelde, Victor Horta műteremháza vagy Budapestről az Iparművészeti Múzeum, a Postatakarékpénztár és a Földtani Intézet.
A Hungarofest Nonprofit Kft. által szervezett kerítéskiállítás társkurátorai Fina Parés, a Sagrada Familia múzeumának igazgatója és Francoise Aubry, a brüsszeli Horta Múzeum munkatársa voltak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról 20:28
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei 19:03
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban 18:02
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” 16:58
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon 16:05
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt 15:21
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában 14:53
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban 13:57
