2024. tavasz különszám: Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények
ITT vásárolhatsz termékeinkből

150 éve is katasztófa sújtotta Devecsert

2011. március 11. 11:01 Debreczeni-Droppán Béla

2010-ben a vörösiszap-áradat Kolontár után Devecserben is óriási károkat okozott. A katasztrófa 262 házat tett lakhatatlanná, melyből március 9-én 35 bontása kezdődött meg. Mennyiségileg ilyen nagy pusztulás nem történt még a Veszprém megyei kisvárosban, de arányaiban hasonló történt már több ízben is. Az egyik ilyen tragédia éppen 150 éve sújtotta a devecserieket.

1861. március 5-ről 6-ra virradó éjjel hatalmas tűzvész pusztított az akkor több, mint 3000 főt számláló mezővárosban. 73 ház és számos gazdasági épület vált a lángok martalékává. A tűzvész két-három óráig megállíthatatlanul tört előre, az egyik szemtanú így írta le az eseményt: „…tomboló szélvihar zugta be a várost, a tűzharang olykor alig hallható az iszonyatos zugástól, az iszonyu szél által táplált tűzvész mint tenger boritá el lánghullámaival az utczákat; s e népet oly zavarba hozta, hogy sokan azt sem tudták, hogy saját házukat e vagy másét ótalmazzák előbb. – Valóban borzasztó látvány volt, a midőn az iszonyu füst- és lángoszlopok között gyermekek s nők fájdalmas sikoltását, egy irtoztató recsegés követett; hol a tetők rombadőlve, több helyen barmokat is temetett a forró lávaszerü anyag közé; mert a rohannó lángok sebessége miatt idő sem jutván a megszabaditásra; több ember, nő, gyermek, a menekülés alkalmával megégett…”.

A helyi lakosok kétségbeesését az is növelhette, hogy a katasztrófa nem a véletlen műve volt, nem egy baleset következménye, hanem nyilvánvalóan szándékos gyújtogatás állt mögötte. Ezt megelőzően ugyanis, 1861-ben, az első két hónapban három alkalommal is tűz támadt a városban, melyből kétszer sikerült rögtön megfékezni, harmadszor (február 4-én) már négy ház leégett. A gyújtogatót nem sikerült kézre keríteni.

A nagy tűzvész pusztítását a szélvihar növelte, de végül is ugyanaz mérsékelte is azzal, hogy a település határa, a mező felé vette az irányt. A város tehát elkerülte a teljes pusztulást, de több mint 70 család elvesztette mindenét. Volt olyan tudósítás, amely halálesetről is beszámolt, de a halottak vagy sebesültek konkrét számáról egyik korabeli újság sem hozott adatot. Egyes családok már nem először szenvedtek kárt a tűztől, mert egy évvel korábban, nagyszombaton hasonlóan nagy tűz ütött ki a városban és élénken élhetett még a devecseriek emlékezetében az 1850-es nagy tűzvész is, amikor 154 lakóház, 138 pajta, 146 istálló, 5000 kereszt szalmás gabona és 974 szekér szén égett porrá. Akkor 210 család került katasztrofális helyzetbe.

Supka Márton devecseri lelkész 1861. márciusi jótékonysági felhívásában olvasható a következő: „Városunknak különben is szegény lakosai most ez elemi csapás által véginségre jutottak. Biztosítva a szegénység miatt csak kevés ház volt. Az érző szivnek e siránkozókkal együtt kell sirnia a részvét könyeit, midőn a gyermekeket ugy, mint öregeket még ma is az utcákon csaknem félmeztelenül jajveszékelve fel s alá futkosni, segitségért rimánkodni látja.” A helybeli lelkész tudósításából kiderül az is, hogy a tűzvészben nem károsult helyi lakosok rögtön segítségére siettek elesett honfitársaiknak. És ez igaz volt szélesebb értelemben is, mert, mint 150 évvel később, akkor is számos helyről érkezett a devecseriek részére adomány.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár