Megtalálták a riói rabszolgapiac maradványait
2011. március 8. 14:36 The Guardian
A régészek egy olyan kikötő maradványaira bukkantak Rio de Janeirónál, ahol alig egy évtized leforgása alatt több százezer rabszolga is megfordulhatott.
Korábban
A riói volt az egyik legforgalmasabb rakodópart az amerikai kontinensen, ahova több százezer nyugat-afrikai rabszolga érkezett lélekvesztőkön. A kiéheztetett, végletekig elcsigázott színesbőrű férfiakba és nőkbe ún. „hízhaló házakban” vertek életet, majd irányították tovább a kávé-és cukorültetvényekre. A helyi régészek most azt állítják, sikerült megtalálniuk a kétszáz éves Valongo kikötő nyomait, amire az olimpia előtti több milliárdos újjáépítési munkálatok miatt kerülhetett került sor.
„Amint bejelentették a felfedezést, azonnal a helyszínre mentem” – nyilatkozta Washington Fajardo, a város kulturális örökségvédelmének irányítója. „Megható érzés látni egy létező várost, s egy másikat, két méterrel a föld alatt. Kicsit olyan, mint az Indiana Jones-ban” – tette hozzá.
A 2016-os riói nyári ötkarikás játékokra való készülődés jegyében a Porto Maravilha (Csodálatos Kikötő) elnevezésű projekt a düledező, koldusszegény külvárosi negyedből vonzó turistalátványosságot és üzleti negyedet kíván varázsolni. A riói Nemzeti Múzeum munkatársa, Tania Andrade Lima elmondása szerint tíz archeológus folytat február óta ásatásokat a helyszínen, ahol várhatóan előkerülhetnek további, a rabszolgapiaccal kapcsolatos építészeti elemek.
A régészcsapat megerősítette, hogy a munkálatok során sikerült megtalálni a Grandjean de Montigny francia építész által tervezett Riói Császárné rakpartját, valamint előkerült a 19. századi csatornarendszer alapja, amely a brit Edward Gotto keze munkáját dicséri.

Lima szerint az 1818 és 1830 között működő Valongo a város egyik legfontosabb része, amelyet a rabszolga-kereskedelem megszűnése után a földdel tettek egyenlővé. Becslések szerint 1550 és 1888 között mintegy 3 millió rabszolgát szállítottak a dél-amerikai országba. „A terület fontos szerepet töltött be a város történelmében. A Valongo rakpart az afro-brazil származásunkat szimbolizálja” – mondta el a szakember.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban tegnap
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai tegnap
- Batthyány Gyula koncepciós pere tegnap
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában tegnap
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége tegnap
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya tegnap
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő tegnap
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” tegnap