A legbátrabb város ünnepe Balassagyarmaton

2011. január 27. 14:09 MTI

A megszálló csehszlovák katonaság 92 évvel ezelőtti kiűzésére emlékeznek Balassagyarmaton szombaton; a harcok eredményeként a Nógrád megyei város Magyarország része maradt, az Országgyűléstől 2005-ben kapták meg hivatalosan a Civitas Fortissima, azaz a legbátrabb város címet.

Korábban

1919. január 15-én csehszlovák katonák több ponton átlépték az Ipoly folyót, elfoglalták a vasútvonalat, és egy 40 fős különítmény bevonult a határmenti Balassagyarmatra. A cél az volt, hogy még délebbre tolják az 1918-as belgrádi szerződésben megállapított demarkációs vonalat. Vasutasok, tisztségviselők, rendőrök, polgárok és diákok harcoltak a városért, a harcokban tíz ember halt meg. 1919. január 29-én Balassagyarmat felszabadult.

A városháza falán 1922. október 29-én helyezték el a ma is ott lévő emléktáblát, Horthy Miklós kormányzó szavainak kíséretében: "Akikről e tábla szólani fog, igaz magyarok voltak, mert forrón szerették hazájukat, és hősök voltak, mert hazaszeretetüknek életüket is feláldozták".

Szombaton megkoszorúzzák a hősi halottak sírját és a Civitas Fortissima emléktáblát, ahol Medvácz Lajos polgármester idézi fel a korabeli eseményeket, majd ünnepi képviselő-testületi ülést tartanak. A kísérő rendezvények sorában pénteken nyitják meg a Civitas Fortissima Múzeumot. Aznap Balassagyarmat vendége lesz a 290 lakosú Vas megyei Kercaszomor. A településnek 2009-ben adományozta az Országgyűlés a Communitas Fortissima, a legbátrabb falu címet, mert 1920. augusztus 1-jén a szomoróci lakosság a kercai helyőrség katonáival együtt elűzte a megszálló szerb-horvát-szlovén katonákat, így a község átmenetileg ismét a magyaroké lett.