Feldolgozták a trianoni időszak mindennapjait
2011. január 10. 10:51 MTI
A ma négy országhoz tartozó Mura mente lakóinak trianoni hétköznapjait dolgozták fel horvát, szlovén és magyar kutatók, akik tudományos munkáikról pénteken és szombaton tanácskoztak a horvátországi Csáktornyán (Cakovec).
Korábban
A kétnapos konferenciáról Káli Csaba, a Zala Megyei Levéltár igazgatóhelyettese elmondta: a mindennapok történetének feldolgozását végezték el a történettudománnyal foglalkozó szakemberek, akik arra keresték a választ, hogy az 1914 és 1920 közötti időszakban miként éltek az itteni lakosok. Hogyan élték meg az egyének, a katonák vagy a hátországban maradottak a háború időszakát, miként hatott rájuk a nagypolitika, hogyan értelmezték azt a megváltozott világot, amelybe a politika, a történelem sodorta őket.
A kutató kifejtette: a nemzetközi tudományos tanácskozásnak és a mostanra időzített tanulmánykötetnek a megközelítési módja az igazán újszerű. Az első világháborút amúgy is kevéssé feldolgozó történelemtudomány inkább "felülről" tekintett erre az időszakra, az első világháborúnak, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának, Jugoszlávia megszületésének idejére, de egy dologról szinte szó sem esett: a hétköznapokról.
A horvátországi Muraköz Megyei Történelmi Társulat hároméves szervezés után tudta tető alá hozni a konferenciát és elkészíteni a tanulmánykötetet, együttműködve a szlovéniai Muraszombati Helytörténeti Múzeummal, valamint a Vas és a Zala Megyei Levéltárral.
Káli Csaba felidézte, hogy az egykor a történelmi Zala vármegyéhez tartozó vidéket a trianoni békeszerződés következményeként ma négy országhoz tartozó darabokra osztották szét: a Muravidék Szlovéniához, a Muraköz Horvátországhoz tartozik, de egy kisebb terület Ausztriához is került. Hozzátette, erről a korszakról sem az egykori Jugoszláviában, sem a szocialista időkben Magyarországon nem lehetett beszélni, bár más-más okból. Trianon Magyarországon a rendszerváltásig "vörös posztónak" számított, Jugoszláviában pedig - amely 1918-tól 1929-ig Szerb-Horvát-Szlovén Királyságként létezett - azért nem lehetett ezzel a korszakkal foglalkozni, mert maga az államalakulat a monarchia tagadásaként jött létre.
A Zala Megyei Levéltár igazgatóhelyettese elmondta: csáktornyai előadásában egy Magyarországon kuriózumnak számító, igen gazdag történeti forrást mutatott be, mégpedig Zala vármegye egykori főispánjának saját dokumentumait. Teleki Béla - aki 1936 és 1944 között töltötte be a főispáni tisztet - az első világháborúban tiszthelyettes volt. Hároméves frontszolgálatának idejéből megőrizte a naponta kapott, összességében tehát több száz levelét, naplót vezetett, fotóalbumokat készített, de megmaradtak az általa használt katonai térképek is.
A kutatók feldolgozták és bemutatták egyebek mellett a plébániai krónikák feljegyzéseit, a Mura menti lakosság lakáskultúráját, az első világháborús sajtóhíreket és rémhíreket. Beszámoltak arról is, hogy miként tiltakozott Zala vármegye a Mura menti területek elcsatolása ellen, vagy hogy milyen forradalmi mozgalom indult abban az időben a Muravidéken.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.
