Moziban az elveszett filmremekek

Nem tudni pontosan, hány hétig vagy napig pereghetett a mozikban Vaszary Gábor 1944 nyarán készült filmvígjátéka, a Makkhetes. Annyi bizonyos, hogy a német megszállás első hónapjaiban forgatott filmet augusztus közepén mutatták be és a háború végéig vetítették.

A filmnek sajnos nem maradt fenn eredeti főcíme, csak az a nyúlfarknyi változat, amelyet közvetlenül az ostrom után ragasztottak az első tekercsre, és amelyből már a legtöbb közreműködő neve lemaradt az akkori politikai fordulatok miatt. Éppen ez a rövid stáblista bizonyítja, hogy néhány hétig még vetíthették a háború után is, azonban 1945 nyarától ez a produkció is felkerült a betiltott filmek belügyminiszteri listájára és emléke szép lassan kopni kezdett.

A légiriadókkal időről-időre megszakított felvételek során számos alkalommal mentek külső helyszínekre forgatni, igaz, messzire már nem merészkedtek az egyre bizonytalanabbá váló viszonyok miatt. Így számos, közvetlenül a bombázások előtt készült felvételt láthatunk Szentendréről és a budai vár utcáiról, tereiről, amely a filmmese szerinti kisváros helyszínéül szolgált.

A történet hőse a tehetséges, de nyomorgó festő (Benkő Gyula), aki élelmes barátja (Pethes Ferenc) és a helyi ipartestületi elnökválasztás zűrzavarainak köszönhetően nemcsak sikeressé válik, de még a szeretett lány (Mednyánszky Ági) kezét is elnyeri. Bár a történetnek nincsen politikai vonatkozása, az időközben pályájuktól eltiltott vagy emigrált színészek személye miatt 1945 után már nem vetítették többet.

A Filmarchívumban csak hiányosan fennmaradt kópiák nem tették lehetővé, hogy a filmet ismét bemutassák. Mikor 1988-ban, az USA-ban élő Kossányi Miklós gyűjteményéből egy teljesebb nitrokópia is hazakerült, a három hiányos kópiából már lehetővé vált egy tartalmilag teljes példány összeállítása. A digitális technika fejlődése teremtette meg annak a lehetőségét, hogy a Makkhetes hangja ismét érthető és elfogadható legyen, s hogy a filmet végre megnézhesse a régi mozikat kedvelő magyar közönség.

Deésy Alféd A tűz című filmje a tízes évek nagysikerű művészdrámája, romos állapotban került elő és hónapokig tartó restaurálási munkálatok után vált ismét láthatóvá. A film egy ifjú festő nehéz pályakezdését, lendületes felemelkedését és karrierjének megrendítő összeomlását mutatja be. A tragikus hirtelenséggel derékba tört, termékeny életpálya minden eredménye lobogó lángokban pusztul el a film végén.

A film hiányos kópiája Lipcséből, a Leipziger Lichtspieltheater Archiv gyűjteményéből került elő. A filmtöredék nitrokópiája nyár végén érkezett meg a Magyar Nemzeti Filmarchívumba. Javítása, a régi instabil ragasztások kicserélése, a hiányzó perforációk pótlása, az elszakadt képkockák megragasztása több mint két hónapig tartott. Mivel a nitrokópia nem volt vetíthető állapotú, a tartalmi restaurálás csak a megítélő kópia segítségével kezdődhetett el.

A két restaurált film vetítésére 2010. december 4-én 18:30-kor kerül majd sor, a bemutatón a Makkhetes női főszereplője, Mednyánszky Ági is jelen lesz.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2018

• Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
• A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
• A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
• Pergőtüzek krónikája
• Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
• Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
• Hét híres kutya a történelemből
• Verne valóra vált víziói
• Erzsébet királyné anyasága