2021. ősz különszám: Sorsok, Legendák, Küzdelmek
ITT támogathatsz bennünket

Boldoggá avatják a szegények orvosát

2002. november 25. 09:56

II. János Pál pápa 2003 március 23-án boldoggá avatja Batthyány-Strattmann László herceget, aki köpcsényi és körmendi birtokain építtetett kórházában a szegény betegeket ingyen gyógyította.

A szombathelyi ferences
templom üvegablaka
A „szegények orvosának` nevezett Batthyányi-Strattmann László herceg 1870. október 28-án született Dunakilitin a család hatodik gyermekeként. A Bécs melletti Kalksburg jezsuita kollégiumában kezdte iskoláit, később Kalocsán és Ungváron is tanult. Mezőgazdasági, filozófiai majd orvosi tanulmányokat is folytatott a bécsi egyetemen. 1898-ban a bécsi Votivkirche oltára előtt házasságot kötött Coreth Mária Teréziával. Köpcsényi kastélyában berendezett családi otthonában a példás családapa 13 gyermeket nevelt fel feleségével boldog egyetértésben. Orvosi tevékenységében fordulatot jelent, hogy Nizzában a szemészetben specializáltatja magát. 1915-ben a Magyar Akadémia igazgatósági tanácsának tagja lesz. A Tanácsköztársaság idején családjával Bécsbe menekül, majd Trianon után Körmendre költözik. Kastélya egyik szárnyát szemkórházzá alakíttatja át, és szeretettel fogadja betegeit, különösen a szegényeket. 1929-ben súlyos betegséget fedeznek fel nála, és megkezdődik életének 14 hónapos kálváriája. 1931. január 22-én hunyt el.

Boldoggá avatását már 1944-ben kezdeményezték. A boldoggáavatási eljárás első feltétele a hívő nép körében spontán módon megnyilvánuló tisztelet. Batthyány-Strattmann László tisztelete a szombathelyi és a szomszédos eisenstadti egyházmegyében is eleven. Zarándokok tömegei keresik fel sírját a határon túli Güssingben (Németújvár), alakja a dunakiliti, körmendi és a szombathelyi ferencesek templomának üvegablakain is látható. A most befejeződő eljárás „sikeréhez" egy csoda bizonyítása is kellett. A Vatikán orvos szakértőinek véleményét kikérve a Szenttéavatási Kongregáció egy 1989-es esetet ismert el csodaként, amikor az orvosok által reménytelennek tartott rákos beteg - saját vallomása szerint - a felépülése előtt a herceg közbenjárását kérte Istennél. A gyógyulás egyházmegyei kivizsgálását még 1995-96-ban végezték el. A kongregáció azt követően terjesztette az ügyet a bíborosok és a püspökök testülete elé, hogy a magyarországi egyházmegyei eljárás anyagát és az azt követő időszakra vonatkozó dokumentációt és tanúvallomásokat az orvos és a teológus szakértők alaposan megvizsgálták. Mindezek birtokában a boldoggáavatási eljárás utolsó állomását jelentő ülésen a Szenttéavatási Kongregáció arra a következtetésre jutott, hogy a vizsgált esetben Batthyány-Strattmann László közbenjárására Isten adta meg a gyors, teljes és tartós gyógyulást.

Apor Vilmos győri és Romzsa Tódor ungvári püspök után Batthyány-Strattmann László lesz a harmadik magyar boldoggá avatott 1990 óta. Jelenleg további tíz magyar jelölt boldoggá avatási eljárása van folyamatban, köztük Mindszenty József esztergomi prímásé, Márton Áron gyulafehérvári érseké és Salkaházi Sára nővéré, akit a nyilasok az általa bújtatott zsidókkal együtt lőttek a Dunába 1944 decemberében.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár