Száműzik Nagy Péter cár emlékművét Moszkvából

Ezt javasolta Vlagyimir Reszin megbízott polgármester, s amikor a moszkvai közgyűlés tagjai tiltakoztak egyebek között a várható jelentős költségek miatt, az új városvezető csupán annyit mondott: más kárán tanul az okos. A hajót, s rajta a cárt ábrázoló szobrot - a Luzskov nagyon közeli barátjának tartott Zurab Cereteli szobrász művét -elsősorban aránytalansága miatt bírálják, s azért, mert a régi Moszkva egyik legszebb látképének középpontjában állították fel.

A keddi orosz lapok bő terjedelemben elemzik a szobor eltávolítását célzó javaslatot. Szinte minden újság megkérdezett közembereket, politikusokat, művészeket és építészeket. A vélemények eltérőek, de azok sem szívesen látják az emlékművet, akik ellenzik eltávolítását, hanem arra hivatkoznak, hogy ez most politikai kérdés, az emlékművek elbontásától a múlt nem változik meg, és sokba kerülne a bontás.

A legjellemzőbb Alekszandr Hinstejn, az állami duma (az orosz törvényhozás alsóháza) képviselőjének a Komszomolszkaja Pravda kérdésére adott válasza: az emlékművet lebontani nem szabad, de meg kell oldani, hogy cserélni lessen rajta a fejet. Most például Reszin fejét kellene odatenni, akinek eddig semmi kifogása nem volt a szobor ellen. A változó alkotást pedig "A moszkvai konjunktúra emlékművének" lehetne nevezni.

A viszonylag kicsi, nagyon magas árbocokkal ellátott hajón aránytalanul hatalmas alakot ábrázoló emlékmű sorsa eddig is bővelkedett kalandokban. Cereteli eredetileg 1991-ben, Amerika felfedezésének 500. évfordulójára készítette Kolumbusz Kristóf alakjával. Hiába próbálta azonban megajándékozni vele az Egyesült Államokat, Spanyolországot és több latin-amerikai államot, sehol nem fogadták el. Ezután került a hajóra I. Péter orosz cár, s a művet 1997-ben állították fel az orosz flotta születésének 300. évfordulója alkalmából a Moszkva folyón, ahol több helyről is a Kreml és a Megváltó Krisztus székesegyház között látszik. Még abban az évben megpróbálta felrobbantani egy csoport, amelynek tagjait később hosszú börtönbüntetésekre ítélték. Folyamatosan bírálta a szobrot a művészek és építészek több szervezete.

A 600 tonnás alkotás felállítása milliárdokba került, s a pénzt a korabeli iratok tanúsága szerint Reszin, illetve Luzskov utalta ki. Elbontása és elszállítása egyesek szerint egy 800 tanulóra méretezett, teljesen felszerelt új iskola építési költségeinek megfelelő összegbe kerülne.

Cereteli több lapnak is úgy nyilatkozott, hogy az egész vita csak neki csinál reklámot, s kijelentette: ha a megbízott polgármester más emlékművet állítana a helyére, ő kész bronzba önteni és Nagy Péter cár helyére állítani akár magát Reszint is.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?