Rippl-Rónai József emlékkiállítás Szolnokon
2010. szeptember 10. 13:22 MTI
Rippl-Rónai József műveiből nyílt emlékkiállítás a Szolnoki Galériában, ahol 38 festmény, 19 grafika és néhány fotó segítségével ismerkedhet meg a közönség a 20. századi magyar festészet egyik legjelesebb alakjának munkásságával. A teljes életműről áttekintést adó tárlat anyagát a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből Plesznivy Edit főmuzeológus válogatta.
Korábban
Mint azt Horváth László, a társrendező szolnoki Damjanich János Múzeum igazgatója a megnyitón hangsúlyozta, a mostani kiállítás szervesen illeszkedik a galéria nagy képzőművészek, többek között Dürer és Chagall alkotásait bemutató tárlatsorozatába. Rippl-Rónainak ugyan nem volt személyes kötődése a Tisza-parti városhoz és annak művésztelepéhez, de bizonyára sok szolnoki kedveli őt, akiknek így nem kell Kaposvárra, Budapestre vagy Párizsba utazniuk, helyben megcsodálhatják műveit - tette hozzá.
Szücs György, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese a művész életpályáját vázolva kiemelte: Rippl-Rónainak volt bátorsága ahhoz hogy szakítson mesterével, noha Munkácsy-epigonként biztos jól keresett volna festményeivel. Nagyságát jelzi, hogy magyar festők műveiből nem tudnak külföldön úgy tárlatot rendezni, hogy azon nem lennének a keze nyomán született képek és grafikák - tette hozzá.
Az 1861-ben született Rippl-Rónai József pályája első évtizedeiben a kor legforróbb szellemi közegében, Párizsban dolgozott. Kezdetben Munkácsy segédjeként alkotott, de az 1889-ben készült Nő fehér pettyes ruhában című festménye már a mestertől való elszakadás első stációját jelölte.
Sikeres külföldi évek után Magyarországra a századfordulón tért haza azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a kortárs festészet megújítására vállalkozzon. 1902-ben Kaposváron telepedett le, majd hat évvel később ott megvásárolta a Róma-villát, amely emlékházaként napjainkban is őrzi eredeti enteriőrjeit.
Az 1910-es évektől kezdve egyre kevesebb olajképet festett, élete hátralévő részében kizárólag a pasztellnek szentelte művészetét. Baráti köréhez tartozott többek között Szinyei Merse Pál, Vaszary János, Medgyessy Ferenc, Petrovics Elek, Lázár Béla, Bölöni György, Ady Endre, Kosztolányi Dezső és Móricz Zsigmond.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János 19:05
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd 16:05
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa 15:05
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap