Magyar-román konferencia a második bécsi döntésről

Az erdélyi napilap beszámolt arról, hogy a második bécsi döntés láttamozásának 70 éves évfordulója alkalmából kétnapos nemzetközi konferencia kezdődött Szatmáron. A magyarországi és romániai kutatókat, történészeket felvonultató tanácskozás a legújabb kutatási eredmények fényében próbálja körbejárni a témát.

Liviu Marta, a partiumi múzeum nemrég kinevezett főigazgatója a konferencia megnyitójában kiemelte: terveik szerint el akarták kerülni "az érzelmes emlékezést", "a sebek nyalogatását", ehelyett objektív, tényekre alapozott tudományos fórumot szándékoztak szervezni. A konferencia anyaga a közeljövőben többnyelvű kötetben is megjelenik majd.

A konferencián Romsics Ignác akadémikus egyebek között megjegyezte, hogy Romániának megfelelő diplomáciával élve valószínűleg lett volna lehetősége elkerülni a második bécsi döntés határrevízióját. A konferencián többek között arról is szó esett, hogy a Szovjetunió Románia és Magyarország sakkban tartására akarta használni az erdélyi területet. Időközben több nagyhatalom tervei között annak esélye is felmerült, hogy Erdélynek külön autonómiát adjanak, a partiumi területeket pedig Magyarországhoz csatolják.

Végül a második világháború lezárása után minden előzetes terv dugába dőlt, és a szovjetek nyomására maradéktalanul visszaállították az 1918-as állapotokat. Úgy vélték, Magyarországot meg kell büntetni, amiért a németek oldalán szállt be a háborúba, Romániának pedig vissza kell kapnia területeit, mert a döntő pillanatban megnyitotta határait a szövetségesek csapatai előtt, jelentősen lerövidítve ezzel a háborút.

Stelian Mandrut történetíró, a kolozsvári történeti intézet munkatársa elmondta: 1996 után több olyan fiatal, külföldön tanult és ottani levéltárakban kutató román történész – közöttük Lucian Boia – foglalkozott a kérdéssel, aki hazatérve megpróbált változtatni az addig uralkodó, kommunista ideológián alapuló történetíráson.

"Sokat emlegetik, hogy a román történetírásban a lényegében ma is nemzeti-kommunista diskurzust gyakorlók olyan siránkozva beszélnek a második bécsi döntésről, mint ahogyan Magyarország esetében a trianoni veszteségeket említik" – idézte a Krónika a kolozsvári történészt. Szerinte a szakemberek az újabb tanulmányokban kezdik átértékelni a kérdést, és más szemszögből közelítenek a történelmi tényekhez.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1956

• Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila
• Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
• Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
• Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére
• Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után 
• 56-os sajtószemle: miről írtak a lapok a forradalom alatt?
• Forradalmi hétköznapok: utcaképek 56-ban 
• „Mintha karácsony lenne” – 1956 a hétköznapi emberek szemével
• Élete végéig gyászolta férjét Maléter Pál özvegye