Bankzárlat Magyarországon
2010. július 13. 09:16
Az 1929. október 24-én, a "fekete csütörtökön" kezdődő krízis több, mint másfél éves késéssel gyűrűzött be hazánkba, hiszen a kormány 1931. július 14-én léptetett életbeháromnapos bankzárlatot Magyarországon - mutatta be Kálniczkyné Katz Veronika a Magyar Országos Levéltár oldalán.
Korábban
Az amerikai tőzsdekrach fő oka – éppúgy, mint a 2007 nyarán kezdődött hitelválságnak – a befektetők rövidtávon nagy nyereségeket váró hajlandósága volt. Ennek hatására jelentős tőkekivonások történtek Európában is, hiszen úgy tűnt, a New York-i tőzsdén rövid idő alatt igen nagy nyereségeket lehet realizálni. Amikor azonban túl sokan értékeltek túl valós gazdasági tartalom nélküli papírokat, elkerülhetetlen volt a bukás.
A válság Európában nem jelentkezett azonnal, hanem elhúzódó, lassú árfolyamcsökkenés állt be. 1930. második felében Németország bejelentette, hogy nem tudja teljesíteni a jóvátétel következő részét. A rövid lejáratú kölcsönök mind nagyobb arányú visszavonása, a bankbetétek tömeges megszüntetése 1931. május 11-én az Oesterreichische Credit-Anstalt csődjét okozta. A válság hatására Németországban július 13-án bankzárlatot és deviza-kényszergazdálkodást rendeltek el. Ezt az intézkedést Magyarország is követte, a 4.000/1931. M. E. sz. rendelettel július 14-én három napra felfüggesztették a bankbetétek kifizetését, majd a rendeletet továbbiak követték.
A Magyar Nemzeti Bank Főtanácsának ülésein a hazai gazdasági élet prominens szereplői vitatták meg az európai gazdasági események nyomán előállt helyzetet, illetve a megteendő lépéseket. Magyarországon a kamatláb növelésével akartak eredményeket elérni.
A bankzárlat részleges feloldásával augusztus 17-től, illetve vidéken 24-től élénkült ugyan a bankbetétek felmondása, de nem öltött katasztrofális méreteket. A korlátozások teljes feloldására csak szeptember 30-án került sor. A csekk- és váltóforgalom korlátozására, illetve a betakarításhoz és a terményfelvásárláshoz szükséges könnyítések már korábban életbe léptek. A pénzügyi kormányzatnak a betétesek megnyugtatására szolgáló intézkedése volt az aranypengő, mint számlapénz bevezetése.
Aranyból soha nem vertek pengő érmét, bár a pengőérték bevezetéséről szóló törvényben még ez szerepelt, mert az ország 1926-os érckészlete ezt nem tette lehetővé. Mint említettük, most – 1931-ben – az érckészlet együtt apadt a devizakészlettel, tehát most sem vertek aranyból pengőt, de nagyon jól hangzott, hogy a bankbetét ezentúl aranypengőre szól. Az aranypengő egyébként pontosan ugyanannyit ért, mint a nem arany pengő és ez fennállása alatt nem is változott, bár a bevezető rendelet a pénzügyminiszter feladatául jelölte meg az értékváltozás bejelentését.
A Magyar Nemzeti Bank érc- és devizatartalékai olyan gyorsan fogytak, hogy a bankzárlat feloldásával egyidőben bevezették a kötött devizagazdálkodást, majd 1931. december 23-án elrendelték a transzfermoratóriumot is. A kötött devizagazdálkodás egészen 2001-ig fennmaradt: a pengő, majd a forint nem volt szabadon átváltható, csak a kijelölt devizahatóság, a Devizaközpont, majd a Magyar Nemzeti Bank adhatott el magánszemélyeknek devizát, miközben a pengő majd a forint kivitele „kiajánlása” is törvénybe ütközött.
A transzfermoratórium, ami a vállalkozásokat érintette – a külföldi pénznemben teljesítendő átutalásokat és kifizetéseket csak a Magyar Nemzeti Bank bonyolíthatta le az átutalandó összeg pengőben történő befizetését követően – 1945 után is fennmaradt , gyakorlatilag a kétszintű bankrendszer megjelenéséig.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot 18:05
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére 16:05
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány 15:50
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája 15:05
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán 13:20
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön 11:20
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után 09:05
- Bár nem vett részt a jakobinus mozgalomban, börtönbe vetették Batsányi Jánost tegnap