Múzeumot kapott Bartók Törökországban

A Bartók Béla Múzeum jelentőségét emeli, hogy az egyedüli ilyen Törökország Ankarától keletre eső régiójában. A törökországi magyar emlékhelyek, így a tekirdagi Rákóczi Múzeum, a kütahyai Kossuth Múzeum és a kocaeli Thököly Emlékház jelentős mértékben járulnak a magyar-török kulturális kapcsolatok elmélyítéséhez, egyúttal maradandóan emléket állítanak névadójuknak.

A török kulturális tárca és a külügyminisztérium 2008 tavaszán hivatalosan is hozzájárult ahhoz, hogy az osmaniyei Cebeli Bereket Kulturális Központban Bartók Béla Állandó Kiállítás jöjjön létre. A Kulturális Központ és a Bartók- kiállítást befogadó 150 négyzetméteres terem 2007 végére jobbára elkészült, ám időközben a kulturális tárca az épület működtetésének jogát átadta Osmaniye város önkormányzatának. A kiállító teremben ekkor még csaknem 8-10 ezer eurós összegű műszaki-építészeti munkálatok hiányoztak, melynek befejezését forrás híján az önkormányzat nem tudta vállalni.

Szabó István nagykövet 2008 folyamán több alkalommal folytatott megbeszélést Ertuğrul Günay kulturális miniszterrel, segítségét kérve a hiányzó munkálatok elvégzésében. A török kulturális tárca 2009 tavaszára a munkálatok jelentős részét saját forrásból elvégeztette, a hátralévő munkálatok az árnyékolásra, a megvilágításra és a kiállítási anyagok elhelyezésére szolgáló dekorelemek beszerelésére szorítkoznak, ennek költségeit továbbra is vállalja a minisztérium.

A kiállítás installálását a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításrendezői 2009 végén végezték el. A kiállítási anyagot Vikárius László, az MTA Bartók Archívumának vezetője, valamint Radnóti Klára kurátor állította össze. Külügyminisztériumi forrásból (pályázaton elnyert támogatásból) hozták létre a múzeumhoz tartozó teremben azt a kis könyvtárat, ahol Bartók életéről, munkásságáról szóló könyvek, publikációk, Bartók-művek (CD) és sok más törökségírók művei kapnak helyet. Bartók 1936. évi törökországi kutatását szemléletesen és tudományos igénnyel bemutató DVD összeállítása – szintén a Külügyminisztérium támogatásával – folyamatban van, szerzői Sipos János és Csáki Éva.

Bartók Béla (1881-1945) zeneszerző, népzenekutató, zongoraművész és a Zeneakadémia tanára, a 20. század zenei életének meghatározó alakja. Művészete és tudományos tevékenysége nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű. A zeneszerző emléke a helyiek tudatában élénken jelen van, nagy tisztelet övezi személyét. Bartókot úgy tartják számon, mint aki gyűjtése révén megismertette a térség kultúráját az egész világgal.

A kiállítás Bartók Béla emlékét azon a helyen idézi fel, ahol 1936-ban az ő útmutatásával indult meg a török népdalgyűjtés. Bartók mint zenetudós és folklorista áll a tárlat középpontjában, hisz soha el nem múló érdeme, hogy – Kodály Zoltánnal közösen – megteremtette a tudományos igényű zenefolklorisztikát, s az összehasonlító népzenetudományt. A kiállítótér központja Bartók anatóliai gyűjtésének előzményeit, magát az utat, majd annak eredményeit mutatja be. A fotókon, dokumentummásolatokon túl Bartók osmaniyei emlékét kereste és vitte vászonra Sezgin Türk rendezőnő Bartók, 1936, Türkiye című filmjében, de a látogató meghallgathatja Bartóknak a Magyar Rádióban 1937-ben elhangzott előadását is törökországi útjáról.

Az 1930-as években a török kormány viharos gyorsasággal fejleszti az ország zenei intézményeit – gyakran külföldiek segítségével (az ankarai zenei élet egyik szervezője ebben az időben Paul Hindemith). Ebbe a vonulatba illeszkedik bele Bartók meghívása is. Rásonyi László turkológusnak, az ankarai egyetem magyar nyelvet oktató professzorának Bartókhoz intézett leveléből ismerjük e meghívás indokait is. Eszerint a törökök „a magyar zenei kapcsolatoktól többet várhatnak, mert itt a klasszikus zenében a németeket elérő nívó mellett még egy óriási plusz van, az, hogy a magyar népzene, a modern magyar műzene, a magyar lélek – közelebb állhat a törökséghez, mint a német, s nagyobb megértéssel és megérzéssel annak több szolgálatot tehet”. Bartók nagy örömmel utazik Ankarába koncertezni, felolvasásokat tartani a kelet-európai népzene és műzene viszonyáról, s rendkívül érdekli a török népzene is, amiről – saját mércéje szerint - nagyon keveset tud gyűjtőútját megelőzően.

Az 1936. november 16-tól november 29-ig tartó utat a tőle megszokott alapossággal készítette elő: Budapesten tanulmányozta a számára elérhető szakirodalmat, törökül tanult, Isztambulban a konzervatórium vándormuzsikusokkal készített népzenei lemezgyűjteményét is végighallgatta. Útjára elkísérte az ankarai konzervatórium két tanára is megfigyelőként és Ahmed Adnan Saygun zeneszerző, aki mindenben segítségére volt: tolmácsolt számára, lejegyezte a népdalok szövegeit. Ezalatt a rendkívül rövid idő alatt Bartók 14 településen fordult meg, s ott 30 előadó dalait vette fel fonográfhengerekre, legyőzve az idegen iránt sokszor bizalmatlan emberek aggodalmát a soha nem látott „ördöngős” hangrögzítő masina miatt. Útjának eredményét a Nyugat című folyóiratban publikálta először: „egy bizonyos jellegzetes dallamtípust találtam… Ennek a dallamtípusnak a szerkezete meglepő rokonságot mutat a régi magyar dallamok ún. ereszkedő szerkezetével… Ha tekintetbe vesszük, hogy ilyen szerkezetű dallamok nagy elterjedésben eddig csakis a magyaroknál, az Erdélyben levő mezőségi és moldvai csángók körüli románoknál, továbbá cseremiszeknél és északi török népeknél ismeretesek, akkor egyre bizonyosabbnak látszik, hogy ezek egy régi, ezer év előtti török zenei stílus maradványai…”

Bartók munkássága kiindulópontot jelent azon mai kutatóknak is, akik Bartók nyomdokában keresik a magyar és a török népzene közötti kapcsolatot. Bartók Béla nemzetközi jelentőségű népzenegyűjtői munkásságának ismertetésén túl a látogató képet kap Bartók zeneszerzői tevékenységéről – belehallgathat műveibe –, s a nagy művész életének egyes epizódjai is felvillannak gondosan válogatott idézetek, fotók segítségével.

A tárlat célja, hogy felkeltse a látogató érdeklődését Bartók és munkássága – s ezen keresztül a magyar zene, s általában a magyar kultúra, a magyar történelem, s Magyarország iránt. Ez volt a szándéka a múzeum alapítását kezdeményező ankarai magyar nagykövetségnek, s a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma az Oktatási és Kulturális Minisztériummal együtt ezért bízta meg a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének Bartók Archívumát és a Magyar Nemzeti Múzeumot a Bartók Bélát bemutató tárlat létrehozásával.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2022

• Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
• A mozsgói Biedermann-kastély
• Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
• A rivaldafényt kerülő Apró Antal
• A holokauszt soproni mártírjai
• Hét híres királygyilkosság
• Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
• A Duna egykori halcsodái
• Szomorú szerelem a szabadságharc idején